Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - A rénszarvasok földjén Helena Ruotsala: Muuttuvat palkiset. Elo, työ ja ympäristö Kittilän Kyrön paliskunnan ja Kuolan Luujärven poronhoitokollektiiveissa vuosina 1930-1995 Sági Edit

A rénszarvasok földjén Helena Ruotsala: Muuttuvat palkiset. Elo, työ ja ympäristö Kittilän Kyrön paliskunnan ja Kuolan Luujärven poronhoitokollektiiveissa vuosina 1930-1995. [Múlt és jelen a rénszarvaslegelőkön. Életmód, munka és környezet a finnországi Kyrö szövetkezet és az oroszországi Lovozero területén 1930 és 1995 között.] Helsinki: Suomen Muinaismuistoyhdistys. 2002. 472 p. /Kansatieteellinen Arkisto, 49./ rénszarvastenyésztés földünk cirkumpoláris övezetében - azaz Európa, Ázsia és Amerika Északi-sarkkor körüli és attól északra fekvő, óriási kiterjedésű, szubarktikus éghajlatú térségein - a halászat és a vadászat mellett a létfenntartás legfontosabb módja volt egészen a közelmúltig. A rénszarvastenyésztő társadalmak a különböző természeti, társadalmi, gazdasági és technikai adaptációk során a réntenyésztési kultúra eltérő területi változatait hozták létre. Észak-Európa legészakibb részén a vándorló, nomád rénszarvastenyésztő életmód a számi (lapp) nép nevével fonódott össze elválaszthatatlanul. A számik Skandinávia és a Baltikum központi területeiről egyre északabbra húzódva, a körülöttük élő finnugor, germán és szláv népekkel folyamatosan érintkezésben állva fejlesztették ki rénszarvastartó, halász-, vadász-,gyűjtögető életmódjukat, melyben az eltérő környezeti adottságoknak megfelelően a különböző erőforrás-hasznosítási módok eltérő súllyal szerepeitek. A 20. század folyamán, de különösen a második világháborút követően az északeurópai rénszarvastenyésztés gyökeres társadalmi, gazdasági, technikai és szervezeti átalakuláson ment keresztül. A réngazdaság betagozódott a nemzetgazdaságokba, a naturálgazdálkodást felváltotta a piacgazdaság, a cserekereskedelmet a pénzgazdaság. Az évszakos vándorláson alapuló pásztorkodást és az arra épülő életmód teljességét új alapokra helyezte a motoros szán és a modern technika más vívmányainak adaptációja, valamint a globalizáció olyan következményei, mint az iparosítás, az infrastruktúra rohamos fejlesztése és a turisták hadainak megjelenése. A modern piacgazdasági rendszerbe való integrálódás a rénszarvas korábban bámulatosan sokoldalú hasznosítását egyetlen termék, a hús termelésére szűkítette le. A négy állam - Norvégia, Svédország, Finnország és Oroszország - határai által megosztott réntenyésztési területen az államnemzetek történetének megfelelően a számi kisebbségek és a réntenyésztő kultúrák sorsa is különbözőképpen alakult. Míg Norvégiában és Svédországban a számik ma kizárólagos jogot élveznek a réntenyésztés folytatására, addig Finnországban és az oroszországi Kola-félszigeten a több száz éve tartó telepesmozgalmak következtében a finnek, illetve az oroszok és az 1880-