Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
DAVIDE TORSELLO: Az instabilitás kezelése. Bizalom, kétértelműség és társadalmi kapcsolatok egy dél-szlovákiai faluban
seket és választ egy falubeli, általuk különböző mértékű bizalmat invesztál a dolgokba. Például a családi földterületen, állatnevelésben, kalákában végzett munkában segítséget elsősorban családi szálak mentén remélhetnek (esetleg néhány barát besegíthet, ha nincs elég rokoni kapcsolat). Az alapgondolat, hogy a földbirtok fontos vérségi kötelékeket hordoz, csak a rokoni szféra számára teszi hozzáférhetővé. A mezőgazdasági munka egy olyan, évente megismétlődő folyamat, mely nemcsak a javak kitermelését szolgálja, hanem a rokoni kötődések megerősítését is. Ebben az értelemben a bizalom csak a családtagok segítségén és leginkább a javak kölcsönös megosztásán keresztül működhet. Királyfa lakói, úgy tűnik, hajlamosak a kelleténél többet befektetni a családi agrárgazdaságba. Ahogy egyik adatközlőm fogalmazott, ez azért van így, mert „segítek a rokonoknak, még akkor is, ha nincs is rá feltétlenül szükségük. Jobb, ha több ember van a segítségükre, mert akkor gyorsabban végzünk a munkával. Aztán, ha nekem is segítségre van szükségem, mindig számíthatok arra, hogy jönnek és segítenek". (Lajos, szül. 1957.) Ugyanakkor személyes jellegű és pénzügyekben ritkán kérnek tanácsot családtagtól. Gábor ezt azzal magyarázza, hogy ezek olyan dolgok, amelyeket „olyan távol kell tartani a családi befolyástól, amennyire csak lehetséges". A problémák megmutatása itt csak nyílt kritikához és ítéletekhez vezethet, mely potenciális konfliktusforrássá válhat a későbbiekben a rokonok között. Ezek szerint a barátok iránti bizalom abból a hitből áll, hogy nem fognak csalódást okozni a megbízó fél várakozásaiban, valamint abból a meggyőződésből, hogy ezek az ügyek nem válnak a rokoni pletyka tárgyává. Következtetések A bizalom fontos analitikus eszköznek bizonyul a gyökeres szervezeti változásokon átesett társadalmak vizsgálata során. A bizalom -jellegéből fakadóan - kölcsönös függőséget teremt a két fél között, akiket közös célként köt össze a részesedés és a segítség, valamint a kölcsönös elvárások és kötelezettségek rendszere. Ezért a bizalom különösen hasznos eszköz, mely arra szolgál, hogy feltérképezzük azon szokásokat, melyek alapján az emberek cselekvéseiket szervezik, és a társadalmi valóságról alkotott tudásukat felépítik. A posztszocialista átalakulással megjelent instabilitás döntően befolyásolta a falubeliek azon szokásait, melyek az egymás közti és az intézményekkel kialakított társadalmi g kapcsolataikra vonatkoznak. Egyrészt elmondható, hogy a gyors átalakulások követkéz- 7 menyeként az emberek sokat foglalkoznak a falubeli kapcsolatok megváltozásával. Az ~ emberek közötti bizalmatlanság elterjedt jelenség, és ugyanígy az az aggodalom is, hogy S mások a maguk érdeke szerint cselekszenek, ami azután a többiek kárára válik. Ezen at- ^J3 titűd eredményeként a falubeliek meglehetősen óvatosak a napi interakciók során, és tel- §~c jes bizalomról még a családon belüli és rokoni kapcsolatokban sem igazán beszélhetünk. r* Másrészt viszont a falu közössége kohézióra és magas szintű közösségi akciókra képes, mely sok szempontból megkülönbözteti őket a környékbeli településektől. Ez nemcsak azokra az erőfeszítésekre vonatkozik, melyek célja egy közösségi identitás felépítése, hanem a korábbiakban említett meggyőződések és cselekedetek közti különbség kifejeződését is jelenti. Első szinten a személyes (és családi) célok és érdekek különösen fontosnak bizonyulnak a kollektív cselekvés szempontjából. Második szinten egy általa- I 8 7