Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Délkelet-Európa történeti antropológiája Karl Käser - Siegfried Gruber - Robert Pichler, Hrsg.: Historische Anthropologie im südöstlichen Europa. Eine Einführung Mészáros Borbála

MÉSZÁROS BORBÁLA Délkelet-Európa történeti antropológiája Karl Käser - Siegfried Gruber - Robert Pichler (Hrsg.): Historische Anthropologie im südöstlichen Europa. Eine Einführung. Wien-Köln-Weimar: Böhlau Verlag 2003. 409 p. Pi Grazi Egyetem Délkelet-Európa Történeti Tanszéke, illetve a Center for the Balkan Societies and Cultures munkatársai által kezdeményezett és szerkesztett vaskos kötet egyfajta „reader" szerepét kívánja betölteni a vizsgált térség történeti antropológiájára vonatkozóan. Bár elsősorban egyetemistáknak, bevezetésként készült, mégsem nevezhető tankönyvnek vagy összefoglaló kézikönyvnek, mivel tematikája nem rendszeres, illetve az egyes fejezetek mélysége esetleges, igen változó. A kutatástörténeti áttekintéstől az általánosságok, közismeretnek számító jelenségek tankönyvszerű összefoglalásáig vagy az esettanulmányig sokféle műfaj keveredik a kötetben, akár egy fejezeten belül is. A szerzők több mint fele osztrák (Graz, Bécs) történeti tanszékeken dolgozik, kisebb része - két etnológus kivételével - bolgár, svájci és német egyetemek történész munkatársa. Délkelet-Európa értelmezésének problémái A kötet címében jelzett régiónak, illetve kutatási irányzatnak-melyek definiálásával Kari Kaser és Hannes Grandits foglalkozik a bevezető tanulmányban - az egyes fejezetek tartalmával való összevetése során több kérdés merülhet fel az olvasóban. Először is a vizsgált térség: Délkelet-Európa jelenének, határainak problémája. A terület pontos körülhatárolására - a szerkesztők tudatos gesztusaként - ugyanis a könyvben egyetlenegyszer sem kerül sor. A bevezetőben óva intik a kutatókat a Nyugat-, illetve Kelet-Európa dichotómiának, valamint a „Balkán" sztereotipizálódott (lásd „puskaporos hordó", ~ „néprajzi múzeum"), terhelt, az egész kötetben szinte tabuként kezelt fogalmának ^3 használatától; evvel mintegy MariaTodorovának a Balkán-fogalommal kapcsolatos kriti• kajához kapcsolódnak (Todorova 1997). ~2 Délkelet-Európát nem mint egy földrajzilag pontosan körülhatárolható területet, hanem mint az európai regionális összehasonlítás eszközét kezelik. Ez utóbbi, kisebb részben a délkelet-európai régión belüli összevetés a tanulmánykötet egyik sokszor hangsúlyozott módszere, azonban kevés fejezetben (például Kaser írásaiban) valósul meg igazán. A bevezető tanulmányban a szerzők két tengely - azaz nyugat-kelet, illetve Mediterráneum-észak- metszéspontjában helyezik el Délkelet-Európát, hangsúlyozva az átmeneteket és a térségnek három nagy európai „civilizáció" kölcsönhatásában való 284 alakulását.