Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

SZILASSY ESZTER-ÁRENDÁS ZSUZSA: Migrációba zárva? Menekült gyermekek és menekülttáborok Magyarországon

3. Amennyiben ezt külön nem jelezzük, a tanulmány során „menekültön" értjük a menekült stá­tussal még nem rendelkező, kérelmező vagy befogadott státussal rendelkező személyeket is; ezekről bővebben lásd később. 4. Tanulmányunkban az egyszerűség kedvéért tágabb értelemben, gyűjtőnévként használjuk a „tábor" kifejezést, és a kérelmezők és státusosok elhelyezésére és ellátására szolgáló intézmé­nyeket értjük rajta. Mint ilyenek idetartoznak a menekülteket befogadó állomások, a közösségi szállások és egyéb otthonok. 5. Szilassy Eszter - Árendás Zsuzsa: „Mi megtanultuk a másságot..." Menekült gyerekek, peda­gógusok, konfliktusok és a másság diskurzusainak magyarországi alakváltozásai. (Kézirat, meg­jelenés alatt.) 6. Menekülteket és kérelmezőket az országban a kutatás idején három menekülteket befogadó állomás, elismert menekülteket egy vöröskeresztes otthon, befogadottakat pedig négy közös­ségi szállás fogadott. Az intézmények funkciója, befogadóképessége, felszereltsége stb. között vannak különbségek, de annyiban mindegyikük közös, hogy oltalmat biztosítanak és közvetítő szerepet játszanak a táborlakók és az előttük legtöbbször teljesen ismeretlen külvilág között. A kapcsolatteremtés és a menekültek magyar társadalomba való integrációjának elősegítése a befogadó állomások és szállások alapvető feladata, beleértve a gyerekek táboron belüli foglal­koztatását és állami iskolába, óvodába történő elhelyezését. 7. Magyarországon a 2002. január elsején, a közoktatási törvényben megjelent szabály terjesz­tette ki a tankötelezettséget az egy éven túl az országban tartózkodó kérelmezőkre is. A tör­vény bevezetésével a korábban is iskolaköteles bevándorolt (letelepedett) és menekült státus­sal rendelkező iskoláskorúakon túl a tartózkodási engedéllyel egy évnél tovább Magyarorszá­gon élő, magyarul sok esetben nem tudó gyermekek is hirtelen iskolakötelesekké váltak. E szabály azonban, amint látjuk, nem vonatkozik az egy évnél rövidebb ideje táborokban élő kérelmezők gyermekeire. 8. 2002-ben például, leszámítva a megszüntetett eljárásokat, az összes kérelmező 49 százaléka (1304 személy) kapott ideiglenes tartózkodásra jogosító befogadott státust, azonban a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokkal és kötelességekkel járó menekült státust csupán a kérel­mezők 3,9 százaléka (104 személy) kapta meg. (A befogadott státus, eltérően a menekült stá­tustól, csak ideiglenesen ideig adható ki. Ennek lejárta után itt-tartózkodásukról, részükre hu­manitárius célú tartózkodási engedély kiadásáról a döntés az idegenrendészeti hatóság hatás­körébe tartozik.) 9. A statisztikák szerint továbbra is igen magas a menekültelismerési eljárás alatt eltűnő kérelmezők száma. 2002 során a 6412 kérelmezőből 5073 esetben szüntették meg az eljárást. Az eljárás meg­szüntetésére tehát az esetek kilencven százalékában a kérelmező eltűnése miatt kerül sor. 0. A 14- életévüket betöltött táborlakók a tábori ellátáson kívül (szállás, napi háromszori étkezés, orvosi ellátás stb.) havonta 2500 forint zsebpénzt kapnak. A státussal rendelkező gyerekek ezenkívül tízezer forint (a legkisebb öregkori nyugdíj ötven százaléka) beiskolázási támoga­tásban részesülnek év elején, a beiratkozást követően. Azon kevesek, akik menekült státussal rendelkeznek, annyiban vannak szerencsésebb helyzetben, hogy a magyar családokhoz ha­sonlóan szociális támogatásokat kaphatnak, és két évig rendszeresen egy minimális összegű havi járandóságban részesülnek (ennek összege 2003-ban a felnőtteknek tizenháromezer, a tizennégy év alatti gyerekeknek tízezer forint havonta), valamint emellett munkát vállalhat­nak. A legkilátástalanabb helyzetben a kérelmezők vannak, hiszen ők a havi zsebpénzen (az általános iskolás korú gyerekeket még ez sem illeti meg) és a természetbeni juttatásokon kívül semmilyen bevételhez nem jutnak. A befogadott státusú gyerekeknek náluk csupán annyival jobb a helyzetük, hogy évente egyszer beiskolázási támogatásban részesülnek. 1. A menekültek határhelyzetéről és a menekültségből eredő kettősség állapotáról lásd például AI-AN2002.

Next

/
Oldalképek
Tartalom