Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
SZILASSY ESZTER-ÁRENDÁS ZSUZSA: Migrációba zárva? Menekült gyermekek és menekülttáborok Magyarországon
3. Amennyiben ezt külön nem jelezzük, a tanulmány során „menekültön" értjük a menekült státussal még nem rendelkező, kérelmező vagy befogadott státussal rendelkező személyeket is; ezekről bővebben lásd később. 4. Tanulmányunkban az egyszerűség kedvéért tágabb értelemben, gyűjtőnévként használjuk a „tábor" kifejezést, és a kérelmezők és státusosok elhelyezésére és ellátására szolgáló intézményeket értjük rajta. Mint ilyenek idetartoznak a menekülteket befogadó állomások, a közösségi szállások és egyéb otthonok. 5. Szilassy Eszter - Árendás Zsuzsa: „Mi megtanultuk a másságot..." Menekült gyerekek, pedagógusok, konfliktusok és a másság diskurzusainak magyarországi alakváltozásai. (Kézirat, megjelenés alatt.) 6. Menekülteket és kérelmezőket az országban a kutatás idején három menekülteket befogadó állomás, elismert menekülteket egy vöröskeresztes otthon, befogadottakat pedig négy közösségi szállás fogadott. Az intézmények funkciója, befogadóképessége, felszereltsége stb. között vannak különbségek, de annyiban mindegyikük közös, hogy oltalmat biztosítanak és közvetítő szerepet játszanak a táborlakók és az előttük legtöbbször teljesen ismeretlen külvilág között. A kapcsolatteremtés és a menekültek magyar társadalomba való integrációjának elősegítése a befogadó állomások és szállások alapvető feladata, beleértve a gyerekek táboron belüli foglalkoztatását és állami iskolába, óvodába történő elhelyezését. 7. Magyarországon a 2002. január elsején, a közoktatási törvényben megjelent szabály terjesztette ki a tankötelezettséget az egy éven túl az országban tartózkodó kérelmezőkre is. A törvény bevezetésével a korábban is iskolaköteles bevándorolt (letelepedett) és menekült státussal rendelkező iskoláskorúakon túl a tartózkodási engedéllyel egy évnél tovább Magyarországon élő, magyarul sok esetben nem tudó gyermekek is hirtelen iskolakötelesekké váltak. E szabály azonban, amint látjuk, nem vonatkozik az egy évnél rövidebb ideje táborokban élő kérelmezők gyermekeire. 8. 2002-ben például, leszámítva a megszüntetett eljárásokat, az összes kérelmező 49 százaléka (1304 személy) kapott ideiglenes tartózkodásra jogosító befogadott státust, azonban a magyar állampolgárokéhoz hasonló jogokkal és kötelességekkel járó menekült státust csupán a kérelmezők 3,9 százaléka (104 személy) kapta meg. (A befogadott státus, eltérően a menekült státustól, csak ideiglenesen ideig adható ki. Ennek lejárta után itt-tartózkodásukról, részükre humanitárius célú tartózkodási engedély kiadásáról a döntés az idegenrendészeti hatóság hatáskörébe tartozik.) 9. A statisztikák szerint továbbra is igen magas a menekültelismerési eljárás alatt eltűnő kérelmezők száma. 2002 során a 6412 kérelmezőből 5073 esetben szüntették meg az eljárást. Az eljárás megszüntetésére tehát az esetek kilencven százalékában a kérelmező eltűnése miatt kerül sor. 0. A 14- életévüket betöltött táborlakók a tábori ellátáson kívül (szállás, napi háromszori étkezés, orvosi ellátás stb.) havonta 2500 forint zsebpénzt kapnak. A státussal rendelkező gyerekek ezenkívül tízezer forint (a legkisebb öregkori nyugdíj ötven százaléka) beiskolázási támogatásban részesülnek év elején, a beiratkozást követően. Azon kevesek, akik menekült státussal rendelkeznek, annyiban vannak szerencsésebb helyzetben, hogy a magyar családokhoz hasonlóan szociális támogatásokat kaphatnak, és két évig rendszeresen egy minimális összegű havi járandóságban részesülnek (ennek összege 2003-ban a felnőtteknek tizenháromezer, a tizennégy év alatti gyerekeknek tízezer forint havonta), valamint emellett munkát vállalhatnak. A legkilátástalanabb helyzetben a kérelmezők vannak, hiszen ők a havi zsebpénzen (az általános iskolás korú gyerekeket még ez sem illeti meg) és a természetbeni juttatásokon kívül semmilyen bevételhez nem jutnak. A befogadott státusú gyerekeknek náluk csupán annyival jobb a helyzetük, hogy évente egyszer beiskolázási támogatásban részesülnek. 1. A menekültek határhelyzetéről és a menekültségből eredő kettősség állapotáról lásd például AI-AN2002.