Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

KEMÉNY MÁRTON: Gazdálkodási minták - kapcsolatháló - közösségi norma. Egy kapitalizálódó falu agrárlakosságának társadalmi kötelékei

JEGYZETEK 1. A terepmunkát eleinte a Szabadtéri Néprajzi Múzeum által szervezett kutatótáborok keretében végeztem. A kutatás támogatását ezúton is köszönöm a múzeumnak. 2. Az általános mezőgazdasági összeírásban szereplő 174 kisüzemi gazdasága 2001-ben összeszámolt 182 család között oszlik meg (95,6 százalék). A különböző időben végzett adatfelvétel ugyan nem teszi lehetővé a pontos összevetést, mint ahogy a gazdaságok és a családok sem feleltethetők meg teljesen egymásnak, de az arányokra nagyjából így is utal. A fenti szám elfogadhatóságát alátámasztja, hogy a terepmunkából származó adatok majdnem azonos arányszámot adnak ki: eszerint a háztartások 95,8 százaléka kötődik a mezőgazdasági termelés valamilyen formájához. 3. Ez a négy termelési feltétel lefedi a Maurice Godelier által funkcionálisan megkülönböztetett négy tényezőt, melyek egy termelési egység meglétéhez szükségesek: az erőforrást, az embert, az eszközt és a technikai szabályokat (Godelier 1981:23). 4. Például Gyenes 1968; Juhász 1999:272; Szelényi I 992:61-71 ; Wolf 1973:322. 5. Hasonlóképpen ír Laki László napjaink „háztájizásáról" (Laki 1997). 6. A példáknál jobb híján gazda vagy vállalkozó megnevezéssel illetem az adott kisüzemi gazdaság irányító vagy leginkább meghatározó tagját, és hozzá viszonyítva jelölöm meg a többi családtagot. 7. Ezekről szól a kaláka vonatkozásában Sik Endre tanulmánya (Sik 1988). 8. A. V. Csajanovot idézi Wolf 1973:336-338. 9. Fél Edit és Hofer Tamás írta le az átányi paraszti gazdaságokon belüli elosztás módját, amely szerint nem adják össze az éves jövedelmet, hanem minden egyes ágazat hasznát külön tartják számon, és mindegyikből más-más szükségletet fedeznek (Fél-Hofer 1997:456-457). 10. Ferdinand Tönnies „közösség"- és „társadalom"-fogalmaiból kiindulva Robert Redfield, majd Ronald Frankenberg dolgozta ki a „falusi" és „városi" tulajdonságok oppozíciójának elméletét (idézi Sárkány 2000:58, 63). Úgy vélem tehát, hogy a „közösségről" szóló elméletek ma is adhatnak támpontokat korunk falvainak megragadásához (a „közösség" elméleteinek áttekintéséhez lásd Tóth 2003). IRODALOM BOURDIEU, PIERRE 1978 A szimbolikus tőke. In A társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődése. 379-400. Budapest: Gondolat. FÉL EDIT-HOFER TAMÁS 1997 Arányok és mértékek a paraszti gazdálkodásban. Budapest: Balassi.