Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
KEMÉNY MÁRTON: Gazdálkodási minták - kapcsolatháló - közösségi norma. Egy kapitalizálódó falu agrárlakosságának társadalmi kötelékei
szakképesítésük, nem olvasnak szakkönyveket, szaklapokat, tehát a tudás - a téeszben szerzett ismeretek mellett - az ő esetükben is a családon belül öröklődik. Ezzel szemben a szemléletmódot a fiatalok náluk már kevésbé veszik át, jobban érezhető generációs különbség: az idős szülők paraszti igényeivel szemben a fiatalok már a piac felé orientálódnak. Példa Az alábbi példa szól a legnagyobb és legtöbb agráreszközt birtokló gazdálkodócsaládról a faluban, melyben ezáltal minden egyéb muraszemenyei családhoz viszonyítva több tag foglalkozott a rendszerváltás óta a mezőgazdasággal. A mai gazda szülei egy közeli faluban éltek, ahol 3,5 katasztrális holdon gazdálkodtak, míg feleségének a szülei Muraszemenyén 4,5 holdat műveltek. A mai gazda I 934ben született, és hat elemi osztály elvégzése után „olajos" lett, miközben szülei gazdaságában is segített. Baromfit, disznót és tehenet tartottak, és az utóbbival szántottak, amit már akkor is elvégzett a mai gazda. Minden munkafolyamatot azonban nem tanult meg (például vetni), és a fiatalon elkezdett ipari munkája mellett nem is tekintette a gazdálkodást elsődlegesnek. Felesége 1942-ben született, így ő kevesebb tapasztalatot szerzett szülei gazdaságában. A mai gazda I 960-ban megházasodva felesége családjához költözött, Muraszemenyére. A kollektivizálás után szülei, felesége és anyósa téesztagok lettek, míg apósa szintén „olajos" volt. Ő az olajipart elhagyva vízügyi dolgozó lett, majd a muraszemenyei bányában keresett megint újabb állást. Mikor a bánya a téesz tulajdonába került, két évre ő is téesztag lett, míg a bánya ismételt tulajdonváltás során egy osztrák vállalkozó kezébe nem került, aki a kavics fejtését gépesítve megvált a legtöbb bányásztól, így az itt leírt gazdától is. Ekkor visszament a téeszbe két hónapra, az önkéntesen vállalt korai nyugdíjba vonulásáig. Egy lánya és egy fia született. Lánya egy közeli településre költözött, míg fia - aki 1964ben született - otthon maradt, és az általános iskolát befejezve autószerelő lett. Mellette csak egy évig dolgozott a téesznél, majd az egyik zalai város városgazdálkodásánál vállalt munkát. Felesége (tehát a gazda menye) téesztag volt, de a szövetkezet kapcsolatai révén egy gyárban dolgozott. A gazda olajosként és vízügyi dolgozóként hétfőtől péntekig nem volt otthon, és emellett másodállásokat is vállalt (például hétvégenként A eljárt fűrészelni), ezért a háztáji gazdaságra A család gazdasagának irányító J . . . . , „ , , r • • vagy leginkább meghatározó tagja nem sok lde J e maradt Azonban a legfontosabb munkálatokat így is ő végezte el, például elment a téeszhez a takarmány kiegészítésé miatt bérletbe kaszálni, sőt a faluban elsőként ruházott A 1 O A család gazdaságának irányító vagy leginkább meghatározó tagja A családi földtulajdon megszerzője
