Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

SZALAY MIKLÓS: Történelem és művészet (Földessy Edina interjúja Szalay Miklóssal)

újra kitalált emlékezésként működik, ezért tűnik mindig átmenetinek. Ezt a témát rész­leteiben természetesen a katalógus ismerteti. Ez a kiállítás egy nagyszabású kulturális program része, melyet a berni dél-afrikai kö­vetség és a svájci Pro Helvetia kulturális alapítvány indított a dél-afrikai demokrácia fönn­állása tízéves évfordulójának megünneplésére; több városból számos kulturális intéz­mény vesz részt benne. A jövő évben bemutatja a kiállítást a Dél-afrikai Nemzeti Galéria is, Fokvárosban. Tulajdonképpen mikor alakult a múzeum, mikortól és hogyan jött létre a gyűjtemény s részletesebben az Afrika-gyűjtemény? A múzeum első gyűjteményei a 19. században, többségükben ennek a századnak a végén keletkeztek; öt neves utazótól származnak, például Johann Caspar Hornertől, aki 1803­1806-ban részt vett A. J. von Krusenstern világ körüli hajóútján, vagy Hans Schinztől, aki 1884-1 886-ban elsőként állított össze etnográfiai gyűjteményt Délnyugat-Afrika (Namíbia) különböző népeinél (ezt a gyűjteményt publikáltam I 979-ben) 7 . I 913-ban átkerült az anyag az 1888-ban alakult Zürichi Földrajzi Társaság, később Földrajzi-Nép­rajzi Társaság (Geographisch-Ethnographische Gesellschaft Zürich) tulajdonából ­melynek indítványozására, alapításának évében egy etnográfiai gyűjtemény létesült ­az egyetem birtokába; I 914-ben az újonnan elkészült egyetemi épületben helyezték el. A gyűjtemények nagyobb mértékű gyarapodása ettől a dátumtól számítható, a tárgyak együtt vagy darabonként, pénzért vagy ajándékként, utazók, etnológusok, gyűjtők, műkereskedők tulajdonából kerültek a múzeumba. Elődeim, különösen Elsy Leuzinger, aki később a Rietberg Museum igazgatója lett, művészetet kedvelő emberek voltak, és művészeti érdeklődésüknek megfelelően gyűj­töttek tárgyakat. Múzeumunknak kitűnő afrikai gyűjteménye van. Kicsi, körülbelül öt­ezer tárgyat foglal magában, de viszonylag nagy számban vannak a kiváló minőségű jelentős darabok. Szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy ilyen gyűjtemény gon­dozója lettem, és ennek anyagát kiállíthattam, publikálhattam, egyetemi előadásaimon, szemináriumokon utalhattam, illetve utalhatok rá. A gyűjtemény minden fontos részét, tárgyát kiállítottam és publikáltam. A Han Coray-gyűjtemény, mely 1940-ben került a múzeumba, világ körüli úton is volt. Mit kell tudni összefoglalóan Han Coray-ról és a gyűjteményéről? Han Coray világviszonylatban egyike az első olyan gyűjtőknek, akik tekintélyes gyűjte­ményt állítottak össze afrikai műtárgyakból. Több mint kétezer darabból álló gyűjtemé­nye az első fontos ilyen kollekció Svájcban. 1916 és 1928 között keletkezett. Coray so­sem járt Afrikában, minden tárgyat műkereskedőtől vett; főleg a neves párizsi avantgárd műkereskedőnél, Paul Guillaume-nál vásárolt, de sok fontos tárgy- mint további kuta­tásaink alapján épp nemrég kiderült - egy másik kereskedőtől, az amszterdami Carel van Liertől származik, aki szintén a modern és a „primitív" művészet támogatója volt. A gyűj­temény java részét az 1920-as évek elején vette, gazdag holland felesége, Dorrie Stoop pénzéből. Felesége halála után, az I 920-as évek végén Coray nehéz pénzügyi helyzetbe került. A bank, melynél tetemes adóssága volt, elkoboztatta a gyűjteményeit (az afrikai

Next

/
Oldalképek
Tartalom