Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - A Ferenc-csatorna emlékalbum hasonmás kiadása Bogdán Melinda

Letzter Lázár fotográfus 1872 és 1875 között készíti el fényképsorozatát a Ferenc József-csatornáról. Letzter 1869-ben ideiglenes, majd 1870-ben állandó műtermet nyitott Szegeden.

5 Legismertebb fényképei a Szegedről készült város- és életképek, amelyek az 1873-as bécsi világkiállításon szerepeltek, az 1876, évi Szegedi Országos Kiállítás emlékére című sorozata, amely a város jellegzetes épületeit örökíti meg (ezzel érdemérmet nyert) és a Lauscher Lipót helyi fényképésszel együtt dokumentált 1879-es árvízsorozata. A városképek és eseményfotók mellett a portretírozásban is jeleskedett, mesterségbeli kiválóságát bizonyítják azok a megrendelések is, amikor reprezentatív csoportképek elkészítésére kérték fel.

6 Ezek között szerepelnek olyan fényképek is, amelyek jelentős infrastrukturális létesítmények megépítésén dolgozó szakemberek csoportját ábrázolják. A Ferenc-csatorna emlékalbum esetében a megrendelőt, a megrendelői instrukciókat nem ismerjük. A 19 felvételből álló sorozaton, az album szerkesztési elvén a fotográfusi szándék azonban jól látható. Letzter két szálon haladva konstruál egy kerek vizuális történetet, melynek mottója: hogyan válhat egy mesterségesen létrehozott földrajzi terület a nemzeti tér részévé? Ipari létesítmény a nemzeti haladás szolgálatában Vontatási intézők, felvigyázók, zsilipkezelők, partőrök, ácspallérok, kotrómesterek a sfa//age-figurák, cölöpverők, cölöphúzók, csege, kapu-akasztók, állványok, talpak, szifonok, vízleeresztő árkok, kommunális épületek jelentik a hátteret az ipari tájban. Letzter 11 képben mutatja be a csatorna építésének szakaszait, helyszíneit (a kissztapári vízválasztót, a Deák Ferenc-zsilipet, a bezdáni vízválasztó művet, az újvidéki kettős zsilipet, felhúzóhídat a temerini úton, a dunai zsilipet Újvidéknél - háttérben Pétervárad látképével). A fényképész azt a szerkesztési elvet választotta, hogy az ipari építészet monumentalitását érzékeltető képek sorát egy-egy városkép beillesztésével szakítja meg. A bajai vásártér, a bezdáni poros főutca, az újvidéki vásár békés és marginális pontként jelennek meg szemben az ipari haladást képviselő fotográfiák között. Letzter gondolatmenete jól érthető: a 19. század önmagát a haladás, a technikai haladás, a tudás évszázadának aposztrofálja, ezt az eszmét kell vizuálisan bemutatnia. Főként akkor lényeges ez, amikor az osztrákok konkurensként ugyanebben az időben építik bécsi Duna-csatornájukat.

7 A fényképész zseniálisan fogalmaz: 7\ csatornán közlekedő 7000 mázsás gabona hajó óriási méreteivel szállítja a honi árut, a honi infrastruktúra segítségével. A téma nemzeti jellegét külön erősíti az a tény, hogy a vízügyi építészetet kiemelt területként tekintik, hiszen ennek „szakralitását" az adja, hogy a nagy Széchenyi életművében az egyik legfontosabb helyet foglalja el, és a 19. század második felének vízépítészeti befektetői, politikusai mind rá hivatkoztak. A csatorna mentén. Egy új földrajzi terület népcsoportjai Az építési munkálatokon a kubikusokat (akár érkezhettek az ország másik szegletéből is) asszonyaikkal, gyermekeikkel láthatjuk, amint a fényképész kamerájára figyelnek. Kamera előtti viselkedésük, saját pózválasztásuk természetességének végletes ellentéte-