Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - Tárgyak hálójában Michael Brian Schiffer, ed.: Anthropological perspectives on technology Wilhelm Gábor

A konferencián elhangzott és megvitatott előadásokat megszerkesztett változatban közreadó kötet végül tizennégy eddig publikálatlan tanulmányt tartalmaz tizenöt szerző tollából (két fejezet többszerzős); ezek közül az elsőt és az utolsót a könyvet szerkesztő Schiffer írta, valamint társszerzőként közreműködött még a kilencedik fejezet elkészítésében is. Bár a találkozó hangsúlyozottan egyes tudományok közötti párbeszédként indult, egész pontosan szociokulturális antropológusok és régészek termékenyítő eszmecseréjét szolgálta, a résztvevők többsége inkább az előbbi területre specializálódott, még akkor is, ha az USA-beli kulturális antropológián belül a kutatók alapképzésének szerves részét jelenti a régészet. A szerzők listáját átfutva szembeötlő, bár nem feltétlenül meglepő, hogy - a brit Tim Ingold kivételével - valamennyi szerző az amerikai kontinensen dolgozik. Bár kétségtelen, hogy a technológia antropológiai szemléletű vizsgálata jelenleg nem tartozik a legdivatosabb irányzatokhoz Európában sem, a francia és a német kutatók teljes hiánya a résztvevők között mégis csak sajnálatosnak mondható. Az amerikai antropológusok közül a téma talán legismertebb és legtöbbször hivatkozott szakértője, Edwin Hutchins szintén nem szerepel az előadók között, és itt talán egy újabb magyarázattal adós a szervező. Első pillantásra szembetűnik az is, hogy a szerzők - a Xerox Palo Alto Research Center négy munkatársát kivéve - valamennyien egyetemen dolgoznak, azaz sajnálatos módon egyetlen muzeológus sem szerepel a meghívottak között. A téma aktualitásához és jelentőségéhez természetesen nem fér semmi kétség. A technológiának, a hétköznapi tárgyak készítésének és használatának a társadalom- és viselkedéstudományi, valamint a kultúrakutatáson belüli vizsgálata az utóbbi két évtizedben hirtelen divatossá vált, és jelenleg szinte a virágkorát kezdi élni a legkülönbözőbb tudományokon belül. Mind a társadalom- és viselkedés-, kognitív tudományokon belül, mind pedig a filozófián, valamint az egyéb humán tudományokon belül egyre többen látják be, hogy a kultúra, a társadalom és az emberi viselkedés jelentős kérdéseinek megválaszolásához elkerülhetetlen a tárgyi világ, a tárgyak és az emberek kapcsolatának tisztázása, hiszen a dolgok nemcsak az emberi élet valamennyi szegletében megtalálhatók, hanem pótolhatatlan funkciót töltenek be ezen belül. Az ember alkotta dolgok nemcsak átjárják a kulturális viselkedés valamennyi megjelenési formáját, hanem mélyen beleágyazódnak ebbe a keretbe. Ráadásul a modern kor technikai tárgyainak hangsúlyos jelenléte nemcsak tudatosítja a kutatókban ennek a területnek a súlyát, de a számítógépes modellezéssel foglalkozó szakemberek, valamint a modern tárgyi környezet tervezői és alakítói is egyre nagyobb igényét érzik annak, hogy valami konkrétabbat tudjanak meg a használók ilyen jellegű kulturális ismereteiről, azaz a mi tárgyfogalmainkról, -használatunkról és -tudásunkról. Az antropológia és a régészet ugyanakkor sajátos helyzetben van a technológia kutatása terén a társadalomtudományokon belül. Az antropológiában az egyes uralkodó fogalmi sémák és elméleti iskolák hatására a téma iránti érdeklődés igen változó, hullámzó volt a tudomány megalakulása óta, és valójában csak a legutóbbi évtizedekben kapott igazán új lendületet - szinte párhuzamosan a muzeológiai vizsgálatok felívelésével. A régészet ezzel szemben folyamatosan a tárgyi világ maradványai alapján igyekezett értelmezni az elmúlt korok kulturális gyakorlatának megannyi területét. Az összegyűjtött adatok elemzéséhez és értelmezéséhez szükséges elméletek kidolgozása iránt