Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)

Tabló - A térfoglalás és az üresen maradt helyek György Péter: Az eltörölt hely- a Múzeum. A múzeumok átváltozása a hálózati kultúra korában Frazon Zsófia

Tabló FRAZON ZSÓFIA A térfoglalás és az üresen maradt helyek György Péter: Az eltörölt hely - a Múzeum. A múzeumok átváltozása a hálózati kultúra korában. New York, Természettörténeti Múzeum - egy példa. Budapest: Magvető, 2003. 227 p. £\ múzeumokat érintő társadalom- és kultúratudományi könyvkiadás Magyarországon egyelőre nem bővelkedik teoretikus, módszertani és műfaji kérdéseket tárgyaló kiadványokban. A múzeumi reprezentáció írásos megközelítése, a múzeumról szóló kritikai diskurzus, az etnográfiai/antropológiai megközelítés és témaválasztás, szűkebben pedig a muzeológia és az etnográfia kapcsolata, átalakulása, az intézményi praxis változása és az ezeket a kérdéseket elemző módon tárgyaló tematikus és műfaji megközelítések csak szórványosan előforduló elemei a hazai társadalomtudományi (múzeumelméleti) térnek.

1 Tehát bőven van lehetőség kérdések megfogalmazására és megválaszolására, termékeny diskurzus kialakítására. Ebben a kontextusban egy új könyv megjelenése figyelemfelkeltő esemény, biztató jelenség, újabb szempontok, lehetőségek és felismerések tudományos diskurzusba emelésével kecsegtető vállalkozás.

2 A (külső) megjelenés rítusai és a könyv kézbevételének etnográfiája A könyv (mint olyan) talán még ma is az egyik legnagyobb kihívást jelentő, legizgalmasabb írott műfajnak számít, és kellően hosszú (lehet) ahhoz, hogy a szerző egy tanulmány terjedelmi korlátain túllépve szabadabb teret engedjen gondolatai kibontásának. A fejezetek felépítésében nagyobb teret engedhet a lapozgatás műveletének, hiszen egy ^2 könyvet (ideális esetben) mi, olvasók is másként használunk, mint egy rövidebb írást, ^ tanulmányt. A könyv külső és belső területre osztott egység, ahol az egyes részeknek » meghatározott helye és szerepe van. Az a szerző, aki késztetést érez arra, hogy ezeket a felületeket maradéktalanul kihasználja, pontosan tisztában van azzal, hogy egy könyv j§ kézbevételének fázisai vannak, és számít az ideális olvasó ezen grádicsokat akkurátusan r~> végigjáró mentalitására György Péter a könyv címét három jól elkülöníthető egységre bontja. A mondatfüzér első része (Az eltörölt hely - a Múzeum) egy nagyon erős és agresszív aktusra utal (eltörlés), ami több száz éves hagyománnyal rendelkező kulturális intézmények esetében semmiképpen nem tekinthető kedvező jelen-, esetleg jövőképnek. A cím második fele némileg enyhíti a felütés kilátástalanságát (A múzeumok átváltozása a hálózati kul- I 2 I