Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 7/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2004)
TURAI TÜNDE: Leányszöktetés: deviancia vagy norma?
JEGYZETEK 1. A korábbi évszázadokban a hazai törvények szerint egy lány mindaddig kiskorúnak számított, amíg férjhez nem ment - ennek hiányában akár élete végéig gyámság alatt kellett maradnia. Vö. egy 18. század végi példa: Fenyő 1961:90. 2. Saját gyűjtés: Magyarkecel. 3. Gondolhatunk itt akár a szocializációra, akár a munkafolyamatok szerkezetére, akár a „deviánsok" (vénlányok, vénlegények) büntetésére (csúfolódás, alábecsülés) stb. 4. A szakirodalom igen szűkszavúan tájékoztat a szilágysági leányszöktetésről (csupán egy említést találunk, és az is egyetlen mondat: Moldován 1913:156), illetve a megszégyenítő büntetésekről (Petri 190 1:394,400; Illyés 194 1:130). 5. Moldován 191 3:156: „A Szilágyságban, de több helyen is, ha a leány a legényt nagyon szereti s a szülők az összekelést nagyon ellenzik, egyszerűen megszökteti magát." 6. Saját gyűjtés: Vérvölgy. 7. Bár az olvasói elvárás igényelné a szokásesemény leírását, hadd óvakodjam mégis ettől, ugyanis meghaladja egy tanulmány kereteit annak a változatos spektrumnak a bemutatása, amelyet ez magában foglal, hiszen mind területileg, mind a motivációk eltérőségének függvényében változatos sokféleséggel számolhatunk; attól pedig távol szeretném tartani magam, hogy egy standarddá merevített modellt konstruáljak, és azt közöljem. Arra kérem inkább az olvasót, hogy érje be az alábbi részletképekkel - mindegyiket csak egyedi és nem típusesetnek tekintve -, melyekből talán mégiscsak sikerül majd egy összképet vagy legalábbis összbenyomást megalkotnia az általam el nem végzett feladat (kár)pótlásaképpen. 8. Hadd játszadozzunk el egy pillanatra a gondolattal, hogy itt már a primer normát „megszegő" szekunder norma megszegéséről van szó: kettős - sőt egymásra tevődő - rendbontás! 9. Lásd Thomas-Znaniecki 2002:831 15. Bár egyetértek azzal, hogy a férj és a feleség nem pusztán individuumok, hanem csoporttagok, attól elhatárolódom, hogy a családi kapcsolatokat kizárólag csak a rokoni kötelék fajtájával és fokával hozzam összefüggésbe, a személyes szféra befolyásának teljes kizárásával. 10. Csak utalásszerűén kiragadva néhány fontos mozzanatot ebből az igencsak komplex problémakörből, hadd említsem az alábbiakat: tulajdonviszonyok (különös tekintettel a földtulajdonra) megváltoztatása, ami a családnak mint gazdasági egységnek a funkciókörét szűkítette le; foglalkozásstruktúra átszervezése; településfejlesztési stratégiák, melyek nagyméretű földrajzi mobilitást eredményeztek; modernizációs változások stb. I I. Habár a nukleáris család csak később szorítja háttérbe a preferenciák ranglétráján a törzscsaládszerkezetet, elterjedtségi köre ezzel párhuzamosan bővül, hiszen a legkisebb fiún kívül, aki a szülőkkel marad, a többiek különálló életet valósítanak meg. 12. A szexuális gyönyörnek mint energiapocsékló élvezetnek a repressziójáról lásd Foucault 1999:752; illetve a racionális, gazdasági motivációk családon belüli meghatározó szerepéről lásd még ,«1 Cseh-Szombathy 1995:524. I 3. Ezúttal csak röviden érzékeltethetem, mekkora anyagi teher alól mentesítette a leányszöktetés a családokat, mivel nem kívánok általános sémát konstruálni az elemzett terep és időszak la- ;3f5 kodalmi szokásairól. A példa az 1940-es évek végének és I 950-es évek elejének Szilágysámsonát idézi. A lakodalom folyamata a leánykéréssel vette kezdetét (itt most nem térek ki az udvarlásra, ami természetesen fontos előzménye mindennek, de csak előkészítője és nem szerves eleme a bemutatandó rítusnak), melyen a leány és szülei, valamint a legény és apja vettek részt, előre megbeszélt időpontban, egyszerű vendéglátás formájában. Ezt követően számítottak a fiatalok menyasszonynak és vőlegénynek (mivel eljegyzés itt nem volt, legalábbis ekkor még nem), és került sor a jegyajándékok cseréjére (jegykendő, faragott guzsaly stb.). A lakodalomra való készülődés az esemény előtt két héttel kezdett egyre intenzívebbé válni. Ezt az időszakot :
