Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

KESZEG VILMOS: A „mai nap" mint rítus és mítosz

8. Egy utóbb megjelent kötet több tanulmánya etnológiai példákon elemzi a transzcendens lényektől való tudakozódás formáit (Pócs, szerk. 2001 ). 9. A mezőségi lányok 20. század eleji jóslásairól lásd Keszeg 1997. 10. Aranyosegerbegyi (Aranyosmente) férfi szerint a jelentős napokra „mindennek meg kell újulni", azaz új ruhadarabot kell ölteni (Péter Ferenc, sz. 1932). Széken az új ruha felöltése tette emlékezetessé a napot. A székiek a templomba menetellel kapcsolták össze az új ruha felöltését (Kocsis I 988:1 00). Ugyancsak nála olvashatjuk, hogy a városi cselédkedésre először induló kislányok fehér ruhatarisznyát vettek hónuk alá: „Még akkor nem is gondoltam, hogy ettől a fehér ruhatarisznyától s a szolgálásból csak a férjhezmenetel szabadít meg." (Kocsis I 988:204.) 11. A hiedelmet a szakirodalom több helyről számon tartja. Mezőségi gyűjtésünk szerint aki egy elfelejtett tárgyért visszafordul útjáról, nem fog szerencsével járni. Hasonló hiedelmek: ha a vásárba induló férfi baljós előjelekkel szembesül (üres edénnyel haladó személy, fekete macska), visszatér, kifogja az állatait, majd az útra készülődést teljesen megismétli. 12. A paraszti mitológia népszerű alakjai a kísértő éjszakai lények. A bennük való hit igazi szerepe az éjszakai pihenés előírása, az éjszakai munka- és és járástilalom betartására való ösztönzés. 13. Az étkezések számának és jellegének a napot tagoló szerepéről az utóbbi időben több tanulmány készült. Ezekből tudjuk, hogy a napi kétszeri étkezésről a mai háromszori ételfogyasztásra való áttérésre a I 7. században került sor (Kisbán 1984; Kuti I 995). 14. A mezőre távozó széki szülők így hagyatkoznak a kisgyerekeknek: „Itt né, ez a kása, frustukoljátok meg evvel a kicsi tejjel, aztán ezt a kicsi szalonnát evvel a máléval egyétek meg délre, tépjetek hozzá zöldhagymát." A szülők tarisznyába kötött kenyeret visznek magukkal. Ebből madárlátta kenyeret hoznak a gyerekeknek (Kocsis 1988:1 18). 15. Ez a folyamat része annak a folyamatnak, amelyről Habermas azt állapítja meg, hogy a család a gazdasági feladataitól elszakadva elveszíti a bensőségességet újratermelő jellegét, a belső családi viszonyokban az eldologiasodás, a tekintéiystruktúra erősödik fel, a családtagok nagyobb mértékben szocializálódnak a családon kívül s közvetlenül a társadalom révén, s elveszíti védelmi funkcióit (Habermas 1999:236). 16. A test mint kulturális tárgy kezelésének technikáiról úttörő munkát írt Mauss (2000). Utóbb a testről mint az életmód eszközéről: Featherstone-Hepworth-Turner 1997. 1 7. Egy-két világháború közötti közösség tisztálkodási és szépségápolási gyakorlatáról Juhász Katalin készített kimerítő és gondolatébresztő elemzést. A tisztálkodás alapformáit a következőképpen csoportosítja: a test lemosása, hajmosás, a körmök, az orr, a fül, a fog tisztítása, a szakáll gondozása. Ugyancsak ő tekinti át a korosztolyák, az évszakok, a különböző állapotok (terhesség, betegség) sajátos tisztálkodási normáit (Juhász 1995). 18. Saját gyűjtés. Adatközlő Eresei Sándorné Albert Anna, sz. 1910. 19. Saját gyűjtés. Adatközlő Eresei Sándorné Albert Anna, sz. 1910. 20. Kocsis Rózsi a széki fiatalok fürdőzését leírva említi, hogy a kicsiknek megengedett, szinte kötelező volt a meztelenül való fürdőzés. De este a jelenlévők nagy száma ellenére a legények is meztelenül fürödtek a falu határában lévő tóban. A felnőttnek azonban illetlenség volt meztelenül mutatkozni (Kocsis 1988:96-99). 2 I. Foucault a szexualitás történetében a I 7. századot tartja fordulópontnak. A polgári világ, a ha° talom a diszkurzív megjelenítés formájában, a polgárok szexuális életére vonatkozó tudással, a szexualitás termelőerővé alakításával a maga hatalmába kerítette a szexualitást (Foucault 2001 ). 22. Kézirata Kopac föld címmel megjelenés előtt áll. 23. Kiss Lajos leírása a kanászélet általános jellemzőit sorolja fel. Általánosító szándékát maga teszi szóvá (Kiss 1981:1/48). 24. A kortársi viszony ismeretlen személyek között szövődik azáltal, hogy ugyanazon időben ugyanazon események foglalkoztatják, kötik le a figyelmüket (Ricoeur I 985:62-1 68). Ricoeur gondo200 latát kitűnően példázza Győri Klára memoárjának egyik passzusa. Gyermekkorában, esti be-