Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)
Tabló - A nejlonszálak muzeográfiája. Intellektuális portré. Nina Gorgus: Der Zauberer der Vitrinen. Zur Muséologie Georges Henri Rivieres Frazon Zsófia
pen összefügg a paternalista megmentőtudat túlburjánzásával (Augé 1992:7) és a Rivière múzeumi felfogásában eddig hangsúlyosan szereplő idegenség és elidegenítés koncepciója helyett az identitástermeiés, a regionaíitás és a lokalitás hangsúlyozásával. Gorgus (ugyan az eddigi témákhoz képest lényegesen szűkebbre szabott keretek között) összefoglalja az écomusée kialakulásához kapcsolódó lehetőségeket és utakat, Rivière szerepvállalását, majd kitér a kritikai észrevételekre és a jelenlegi krízisállapot megoldását kereső francia és nemzetközi diskurzusokra (207-227. p.). Egy másik kalandor és egy másik kaland Gorgus ábrázolásában Rivière a muzeológia nagy kalandora, aki olyan megfontolásokat érintett a néprajzi muzeológia korai időszakában, amelyek mind a mai napig aktuális, újra és újra porondra kerülő kérdések, és a gyakorlati megvalósulás még sok helyen várat magára. Hangsúlyosan szerepel könyvében a különböző kontextusok vizsgálata, ami tágabban az egyént körbevevő tudományos, kulturális, politikai és privát szférát is jelenti, szűkebben viszont azt a gondolkodásmódot, ami a tevékenységet alapvetően meghatározza. Rivière muzeológiájának paradigmatikus megértését tűzi ki célul, amelyet az utolsó két fejezet kicsit elnagyolt megfogalmazásain kívül rendkívül precízen, alaposan és nem utolsósorban élvezhető formában valósít meg. Számol az olvasóval, törekszik az olvasó figyelmének folyamatos fenntartására, jól mozgatja a főhőst a köré épített világban, így maga is hozzájárul az (intellektuális) kaland és a tudományos szakszerűség kapcsolatának árnyalásához. JEGYZETEK 1. James Clifford ( I 994melyik: I 36-1 38) szerint viszont ez a terepkutatási metódus sok ponton különbözött a ma szakszerűnek tekintett antropológiai terepkutatástól. Erre a megállapításra a Dakar-Djibuti expedícióban (I 93 l-l 933) részt vevő kutatók jegyzeteinek átolvasása során jutott. Megállapítja, hogy sokkal hangsúlyosabban szerepelnek például a bennszülöttek saját világáról alkotott mitikus koncepciói és elméletei, mint az adott kultúra hétköznapi világa. A beszámolók részletes dokumentációi például vallási rítusoknak; de az életeseményekről készített, Malinowski-féle naturalista beszámolók nem találhatók meg ezekben a jegyzetekben. De arra is rögtön felhívja a figyelmet, hogy az 1930-as évek Franciaországa még nem a gombamód elszaporodó etnológiai/antropológiai katedrák és a bárhol hozzáférhető módszertani kézikönyvek kora, továbbá hogy az expedícióban részt vevő kutatók felkészítését a kor legnevesebb etnológusai irányították. 2. Első kiállítását 1928-ban a Louvre egyik oldalszárnyában készítette Les arts anciens de l'Amérique címmel, amely elsőrangú művészettörténeti eseménnyé vált. A tárgyakat elsősorban mint művészeti alkotásokat állította ki, így egyelőre nyitva volt a kérdés, hogy tevékenysége a művészet vagy az etnográfia vonalához tartozik-e (30-33. p.). 3. Gorgus idézi Lévi-Strauss megfogalmazását, aki szerint a néprajzi muzeológiában nem a tárgyak játsszák a főszerepet, hanem a közvetítés, a komplex összefüggések és a modern tudás, s mindez egy népszerű médium segítségével zajlik (14-15. p.).
