Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

Tabló - Clifford Geertz: Available Light. Anthropological Reflections on Philosophical Topics Szűcs Balázs

SZŰCS BALÁZS Clifford Geertz: Available Light. Anthropological Reflections on Philosophical Topics. Princeton University Press: Princeton-Oxford, 2000. 271 p. Clifford Geertz írásainak jelentősége vitán felül áll az antropológiában. Nem csupán a szűken vett antropológiai írásai, de a tudományágat csak látszólag érintő szövegei is meghatározók, és sokszor a reveláció erejével hatnak. Mi biztosít hitelt és meggyőzőerőt Geertz írásainak? Minden bizonnyal hatalmas olvasottságán és számos - Jáván, Bálin és Marokkóban végzett - terepkutatásán túlmenően az a könnyed és szellemes stílus, mely a geertzi szövegek világát páratlanná teszi, legalábbis az antropológiában. Legutóbbi kötetének, mely túlnyomórészt az I 983 és I 999 között írt tanulmányait tartalmazza, több fejezete olvasható magyar fordításban is.

1 Maga az angol nyelvű kötet azonban, az összes tanulmányt (s az alcímet is) figyelembe véve többletet jelent az egyes elszigetelt írásokhoz képest. Az alcím filozófiai témák antropológiai reflexióit ígéri, a főcím Available Light (Elérhető fény), a saját végességével is számoló széttekintésre utal. Az egyes írások, együtt olvasva azokat, a humán tudományok legégetőbb kérdéseire vetnek fényt. Geertz rendkívül széles körű érdeklődése s esszéinek tematikus gazdagsága nem áll ellentétben azzal a megállapítással, miszerint újra és újra egyazon meglátáshoz és felismeréshez hozza közelebb az olvasót. Az antropológiáról s annak megváltozott, illetve változóban lévő helyzetéről ír, legyen szó akár a terepmunka körül dúló vitákról, akár a nacionalizmus kérdéséről vagy Thomas Kuhn munkásságáról. A szerző meglátásai és érvelésmódja hozza közös nevezőre az első ránézésre idegennek tűnő témákat. Ami a filozófiai témákat összeköti, az a Geertz által képviselt antropológiai reflexiók mélysége és kifinomultsága. A kései Geertz-írások mögött meghúzódó belátás szerint a világ (a kultúrák, az identitások, a tudományos közösségek s maga az antropológia is) állandó változásban, átalakulásban van; ezért is van szükség a részletekbe menő fogalmi tisztázásra, egyfajta dekonstrukcióra. A kötet egyes darabjai így a kultúra, az antropológia, az elme, a történelem, a pszichológia, a terepmunka, a relativizmus és a politikaelmélet fogalmainak és alapkérdéseinek újragondolásaiként is olvashatók. Az f/ó'szóban a szerző felvázolja viszonyát (s az antropológia lehetséges viszonyát) a filozófiához s különösen a kései Wittgensteinhez, akinek munkássága a „göröngyös talajra" („Back to the rough ground" - idézi a Filozófiai vizsgálódásokat) vezette (xii. p.). Az első fejezetben (Passage and Accident: A Life of Learning) Geertz saját pályafutásáról vall, iskolákról, egyetemekről, kutatásokról s általában antropológiai elképzeléseiről. A geertzi felfogásban az antropológia - mely más készséget igényel a terepen, s mást a tanteremben - a vizsgált kultúra jelentéseinek keretét tanulmányozza (I 5. p.). Az egész kötetben ez a szöveg a legszemélyesebb és a leginkább elégikus hangvételű, mely leginkább visszafogottságával gyakorol nagy hatást az olvasóra. A második fejezet (Thinking as a Moral Act: Ethical Diomensions of Anthropological