Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 6/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2003)

SZABÓ MÁRYÁS: A néprajz jelene és a jelen néprajza (Mohay Tamás interjúja Szabó Mátyással)

Ezek olyan részletesek és dokumentáltak? Az állampolgárság komoly dolog mind a mai napig, noha liberálisabb, mint mikor mi kértük, az 1960-as évek közepe táján. Akkoriban ki kellett tölteni bizonyos kérdőíveket, velünk a rendőrség is készített interjúkat. Utána kiderítettek rólunk mindent anélkül, hogy tudtunk volna róla, mindennek utánajártak. Lundban például megkérdezték a professzoromat, a diákszövetséget, ahol ügyködtem, érdeklődtek a diákházban, ahol néhány évig laktam, tehát óriási munka volt. Mindenkinek van egy dossziéja? Normálisan körülbelül tizenöt oldal, de van, akinek száz oldal is. Ez elképesztően bőséges anyag. A teljes anyag a rendelkezésedre állt? Igen, egy bizonyos időszakból szúrópróbaszerűen vettem mintát mindegyikből. Az egyetlen az volt, hogy a központi levéltárban az első sorban kellett ülnöm, nehogy valamit zsebre tegyek. Adatvédelmi aggályok nem merültek föl? Nem, mert nem adtam vissza névhez köthetően a dolgokat. Magunk közt mondom, hogy olyan szenzációs dolgokat tudtam meg, hogy abból megtudnék élni, ha vissza akarnék élni vele. Kémkedések, visszautasított állampolgársági papírok, volt minden. Működik még egy hatóság ebben a migrációs iparágban, ahová a panaszokat küldik az elutasítás után. Ott is olvastam az indoklásokat, mindkét oldalról: az ügyvéd oldaláról is, mert sokan ügyvédhez fordulnak akkor, amikor valami nagy problémájuk van. így tudtam képet alkotni, hogy ki hogyan éli meg az állampolgárság-váltást. Összekapcsoltad a személyes beszélgetések anyagát a hivatalos papírokkal? Néhány esetben igen. Előfordult mindkét oldalról, de általában ez hiányzott. Nagyon érdekes lett volna, ha kiválasztok mondjuk tízet minden oldalról, teljes összekapcsolással, ami többet adott volna, de nagyon nehéz lett volna összefogni. És nehéz megtalálni valakit, mert pontosan tudnom kell, mikor lett állampolgár, mivel nincs név szerinti kimutatás. Az állampolgárság általában jogi kategória és jogi aktus, és az egész migrációkutatás nézőpontja inkább kulturális és társadalmi, és kevésbé jogi nézőpont. Az állampolgársági téma különböző diszciplínáknak lehet a tárgya, elsősorban a jogászoknak. Én mást akartam megfogni, az identitásból adódó lelki mechanizmusok mibenlétére kerestem választ. És mivel elegendő esetet választottam ki, nemcsak az interjúkon, hanem mindenekelőtt az állampolgársági kérvényeken keresztül tudtam képet kap-