Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

CSATLÓS JUDIT: A kopt egyházi zene hosszú története (Mohay Tamás interjúja Tóth Margittal)

Ö vagyonos egyiptomi ember volt, a koptok közt általában van ilyen, aki megél abból, amije van. Földje volt, időnként eladta, és abból élt. A földnek mindig nagy értéke volt és van most is. Nem támogatták őt anyagilag még a koptok sem, csak megadták a helyet, hogy dolgozhatott, az UNESCO pedig adott neki felszerelést. Amit ő az ötvenes években fölvett a kántoroktól egy nagy teljesítményű magnóval, abból jegyeztem én le a hetvenes évek elején. Az kitűnő fölvétel volt. Eleinte úgy is volt, hogy a kötetet az UNESCO fogja kiadni, de ez nem így valósult meg. Tehát nem lehet azt mondani, hogy ő a kopt egyház megbízásából vagy kérésére dolgozott? Nem. 0 maga kopt ortodox keresztény (mert vannak kopt katolikusok is). Akkor fél év után hazajöttem, és megint elég hosszan folytatódott, hogy szalagon kaptam az anyagot, én pedig lejegyezve küldtem vissza. A második utam után kaptam azt a tanácsot a minisztériumban, hogy adjak be ösztöndíjkérelmet. 1978 júniusában vagy júliusában adtam be a tervezetet. Megkaptam az ösztöndíjat, I 980. július elsején mentem ki, hét hónapra. Később, amikor készen volt a zenei lejegyzés, és a szövegekkel kellett foglalkozni, akkor kapcsolódott be a munkába Martha Roy, egy amerikai etnomuzikológus. Ő a negyvenes években Amerikában még Bartóknál jelentkezett tanulni, de Bartók hamarosan meghalt. Ezért aztán ő Herzognál,

4 egy kitűnő német szakembernél végzett Amerikában etnomuzikológiát. Martha egyébként Egyiptomban született amerikai, az édesapja misszionárius volt, egyházi kiküldetésben. Az egész kötet érdekes: Ragheb úr, aki összegyűjtötte az anyagot, kopt ortodox egyiptomi; Martha Roy, aki a szöveg összevetésében és az olvasatában segített, amerikai interdenominális protestáns, én pedig magyar katolikus vagyok. Nagyon jól tudtunk együtt dolgozni. Ott az a szokás, hogy ha valaki ösztöndíjjal érkezik, akkor a hivatalos helyekre elviszik bemutatni. így kerültem össze dr. Samha El Kholy asszonnyal, aki akkor a Konzervatórium igazgatója volt, és később az egész Akadémia dékánja lett. Ő tudta, hogy én kopt lejegyzéssel foglalkozom, és nagyon egyetértett vele. O Angliában szerezte a doktorátusát, nyitottabb volt a szemlélete. Akkor már a harmadik hosszabbításomat töltőt- Ö tem kint, mert látszott, hogy nagy az anyag. Kholy asszony ideadott nekem öt zeneka- ^ ri felvételt, két egyiptomit, egy tunéziait, egy marokkóit, nem tudom, mi volt az ötödik, hogy írjam le, amit a zenekarok játszanak, mert a variációs technikáikról kíván beszélni pj egy spanyolországi konferencián. Ezek ottani népi zenekarok voltak. Ezt én lejegyeztem »njg úgy, ahogy mi ezt szoktuk, mint egy partitúrát: ez a kamanga, ez a hegedű, ez a kanún, gj§ ez a dob vagy dobok, vagy taps; rögtön látható volt, melyik hangszer mikor lép be, és ^r^ mit játszik. Amikor megkapta, meghívott lejegyzést tanítani az etnomuzikológiai tanszékre. Később aztán mást is vállaltam, elemzést, field-workot (terepmunkát), ami hozzá tartozik. Most már húsz éve, 1982 október elsejétől csinálom ezt az ottani Zeneakadémián.