Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)
CSATLÓS JUDIT: „Istennek tetsző cselekedetek." A faragás egy naiv művész életében
A kutatás további lehetősége a művészeti szféra különböző intézmény- és viszonyrendszereinek a vizsgálata, és ezen belül a naiv művészet elhelyezése. Persze ez is több szintet foglal magában: megkülönböztethetők a regionális vagy helyi és az országos szinten működő képzőművészeti és közművelődési struktúrák, amelyek között az érintkezés és átjárás mikéntje fontos kérdés. Napjainkban utalnak arra jelek, hogy a naiv művészek jelentősége helyi szinten kezd megerősödni. A rendszerváltás óta újra előtérbe került a lokális identitás, és növekszik a helyi társadalmak szerepe. Ennek a folyamatnak része a helyi szintű kezdeményezések egyre nagyobb elterjedése, amelyeknek egyik célja a lokális értékek felmutatása. Többek közt a falunapok és hasonló rendezvények lehetőséget adnak arra, hogy a helyi alkotók munkáikkal bemutatkozzanak szűkebb hazájukban. Ebből a szempontból figyelemre méltó, hogy a Vasváron megrendezett Hegyháti Napok keretében minden év augusztusában a térség naivés amatőr mestereinek munkáiból kiállítás nyílik. A másik idekapcsolható jelenség, hogy egyre több alkalommal kerül sor olyan, főleg helyi vonatkozású emlékmű, szobor felállítására, amelynek elkészítésére helyi vagy környékbeli mestereket kérnek fel. A naiv művészet szerepének alakulása és az alkotók társadalmi (át)értékelése még nem zárult le. Talán éppen napjainkban, a helyi társadalom szintjén bontakozik ki a naiv művészet újabb fejezete. JEGYZETEK 1. Pácsony Vas megyében található elszigetelt kistelepülés. A tanulási és munkalehetőségek hiánya, az elvándorlás és ezzel szoros összefüggésben a helyi lakosok közt az idősek magas aránya jellemzi. 2. A 19. és a 20. század fordulója után a művészek (és művészeti írók) a népművészetből akarták megújítani művészetüket. Ennek a folyamatnak példái a századfordulós „népművészeti divaf'és a gödöllői művésztelep tagjainak néprajzi gyűjtései. Mindezek lassan visszahatottak a népi kultúrára is, mivel a népművészet egyre inkább kereskedelmi áruvá vált. 3. Megváltozott a tárgyakhoz való viszony, mivel a szertartásokhoz, szokásokhoz kötött szerepük eltűnt, ezzel együtt a tárgyi világ felépítésének szabályai is feloldódtak, és a gyáripar termékei kerültek előtérbe. Ugyanakkor az iparosodás újfajta igényt teremtett népművészeti jellegű készítményekre más társadalmi rétegekben (Fél-Hofer - K. Csiiléry 1981:744). 4. Viszont a rétegzettség is megfigyelhető, azaz nem ugyanolyan mértékben részesülnek az egyének a megfejtéshez szükséges ismeretekben. 5. A második idézet a kórházban töltött időre utal, ahol - mikor megtagadta az orvosi vizsgálatot 2 ON Ci az orvos háromszor hívatta, „negyedszerre maga jött" Magyar Lajoshoz. g 6. Utalás a „giterára" nevű hangszerre, melyet saját maga készített egy gitár átalakításával. ° r ^j 7. A 3.1. fejezetben a szülők gazdálkodásáról írtak tartoznak ide, amely rámutat a föld központi szerepére. 8. Az általam készített életútinterjúval szemben ez a leírás rövid és tömör, csak a legjelentősebb eseményeket tartalmazza, így egyértelműen kijelölhetők benne a fordulópontok. Másrészt a faragás és a „művészsors" kiemelt szerepet kap, mivel a felkérést „a naiv művész" kapta. 9. Ezt Magyar Lajos 1991 óta írja. A kézirat egyértelmű műfaji meghatározása nem lehetséges. írója könyvnek szánja, mely a nyilvánosság számára készül. Ennek megfelelően az első rész 2 1 9
