Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

PILIPKÓ ERZSÉBET: Magyar ortodoxok a kárpátaljai Tiszaháton

JEGYZETEK 1. A tanulmány az OTKA T 025879. számú kutatási program keretében készült. A gyűjtést 2001 nyarán fejeztem be. A téma sajátossága miatt az adatközlők anonimitásának megőrzésére kényszerültem. 2. A község elnevezése feltehetően egy Büki nevű nagybirtokos nevéből származik, és egy 1230ban keletkezett adománylevélben tűnik fel először Buken alakban (Szabó 1937:297). Az 1907től megkülönböztető szerepű Tisza előtag a folyó mellékére utal. Csehszlovák időben a falu neve Beken, 1946-tól Bobove (Botlik-Dupka 1993:1 70). I 991 -tői ismét Tiszabökény. A Bökény és Tiszabökény megnevezéseket a történeti hűségnek megfelelően használom. 3. Az Árpádok korában Ugocsa megye egy részén királyi birtokok terültek el, másik részét a Gutkeled, Hont-Pázmány nemzetségek birtokolták, de egy jelentős része nem tartozott egyetlen nagy uradalomhoz sem. Ezeken a részeken, a megye nyugati, a Tisza két oldalán, a I 3-14század folyamán kisnemesek alapítottak falvakat (Szabó 1937:75-94). 4. „...Bökény magyar falu, Bereg-Ugocsa vmegyében, közel a Tiszához, 64 római, 292 görög katolikus, 186 református, I I zsidó lakja, református és görög katolikus anyatemplommal, fekete temékeny határral. Erdeje nincs, csak bokros helyei." (Fényes 1839:419.) 5. 389 görög katolikus, 257 református, 81 római katolikus. A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása I. (1902:331). 6. 618 görög katolikus, 354 református, 98 római katolikus. Magyarország helységnévtára ( 1941 ). 7. Maguknak a görög katolikusoknak nincsen szláv származástudatuk, ők „tősgyökeres bökényieknek" tartják magukat, mert már a „nagyapjuk meg dédapjuk" is itt lakott. A vallás ugyanakkor intézményes jellegénél fogva hosszabb távon jól dokumentálhatóan jelzi a valamikori etnikai különbségeket (Bartha 1984:100). 8. Az 1990-es évek elején, a Salánkon erre vonatkozó gyűjtött anyag is ezt a mentalitást igazolja (Pilipkó 1995:740). 9. Egy évszázad múlva ez a helyzet gyökeresen megváltozik. Az 1862. évi jelentés szerint 19 helységben nem beszélik a magyart, a többi hat helységben is csak „kevés magyar" dívott, a pórnép közül beszélték néhányan (Szabó 1937:302). 10. Idetartozik Tiszaújhely, Mátyfalva, Csepe. I I. Lásd Romzsa Tódor püspök meggyilkolását (Riskó I 995:185). 12. A salánki görög katolikus egyházban is felajánlották az akkor működő ortodox papnak, hogy abban az esetben maradhat tovább, ha „átáll" görög katolikusnak. Ez azonban nem történt meg, így hosszas huzavona után távoznia kellett (Pilipkó 1997:61). N: 13. A vallásosság operacionalizált meghatározásával és mérésével kapcsolatban lásd Tomka (I 973: 2 122-135:1994:337-338). £ 14. „Az egyház egy közösség alapvető világértelmezési fogalmait, kategóriáit, szimbólumait adja meg. Szemléletet, attitűdöt, reagálási módot alakít ki, és közvetít a társadalom számára... A nyugati keresztyénségben a transzcendenssel való találkozásnak, az Isten és ember kapcsolatig tának létezik egy kiemelt helye: az individuum pszichéje. Ott érintkezik igazából a transzcendens az immanenssel... Egészen más a helyzet az ortodox keresztyénség esetében, ahol nincs ilyen par exellence helye transzcendens és immanens találkozásának, sokkal inkább egy egységes folyamatról van szó: »apokatasztatisz tonpanton«, »mindenek helyreállítása«, a világ eredeti szent állapotának helyreállítása folyik, amelyben minden visszakerül a maga Isten által megszabott helyére." (Zalatnay 1991:5-6.) „Amikor keleti és nyugati szellemiségről beszélünk, nem állíthatunk szembe előbbrevalót elmaradottal, silányabbat különbbel... az igazságnak az felel meg, ha mindkettőt a maga »sajá194 tosságában«, »más-voltában« szemléljük. A kereszténység mindkét fele esetében a termesze-