Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Tabló - Vadászok és gyűjtögetők: a moszkvai találkozó. Schweitzer, Peter P. - Biesele, Megan - Hitchcock, Robert K., eds.: Hunters and Gatherers in the Modern World. Conflict, Resistance, and Self-Determination Wilhelm Gábor

Peter P. Schweitzer fogódzókat nyújt a nyugati és az orosz megközelítések közötti különbségek jobb megértéséhez. A 20. század előtti időszakban a nyugati szakirodalom tartalmazta a súlyuknak megfelelően a szibériai példákat, hanem számos orosz kutatás is megjelent valamilyen nyugati nyelven, emellett több nyugati kutató dolgozott Szibériában, és jelentős számú tanulmány, könyv foglalkozott összehasonlító vizsgálatokkal. A második világháborúig ily módon a nyugati vadász- és gyűjtögető társadalmakkal kapcsolatos szakirodalomban a szibériai példák jelenléte vagy hiánya egyéni preferenciát tükröz, a az I 950-es és I 980-as évek között ezeket a hivatkozásokat már hiába keressük a publikációkban. Schweitzer hosszan foglalkozik a lehetséges érvekkel, amelyek miatt a korábbi tudományos kapcsolat a holtpontra jutott. Érinti a szibériai terepmunka nehézségeit, a nyelvismeret kérdését, valamint a hidegháborúra hivatkozó indoklást, ám mindegyik esetében komoly ellenérveket sorol fel. Az egyik meghatározó okot tehát a nyugati etnológiai szemléletben kell keresnünk. Noha Szibéria ilyen jellegű mellőzése a zsákmányolókkal foglalkozó nyugati kutatásban több tényezőre vezethető vissza, Schweitzer a legfontosabb okot a második világháború utáni neoevolucionista nyugati tudományelmélet meghatározó voltában látja. A tanulmány második részében a szerző részben a zsákmányolók szovjet vizsgálatát elemzi, részben a közeijövőbeli lehetséges együttműködéseket, közeledést taglalja, bár Schweitzer derűlátása e tekintetben a konferencia és a könyv megjelenése közötti időszakban jelentősen mérséklődött (42-43. p.). Igazán jelentős új eredményeket a nyugati kutatók egyre gyakoribb szibériai terepmunkája következményeként remél leginkább, nem utolsósorban az eltérő hosszú és típusú terepmunkák várható eredményeként. A kötet legterjedelmesebb blokkja a zsákmányolók hadviselését és konfliktuskezelését tárgyalja. A hét tanulmány közül három szibériai esetet vizsgál, három észak-amerikait, egy pedig Fülöp-szigetekit. A három szibériai beszámolóban közös a forrásfelhasználás és a vizsgált időszak, egyaránt történeti, epikus adatokra támaszkodnak, és az ezek alapján rekonstruált korszak a régészeti kultúráktól a 20. század elejéig tart. Liudmila A. Chindina és Andrei V Golovnev egyaránt Ob-vidéki, elsősorban obi-ugor és szamojéd társadalmakat vizsgál, az orosz hódítás előtti és utáni háborúskodás megjelenési formáit, körülményeit, gyakoriságát elemezve. Elena P. Batianova északnyugat-szibériai, főképp paleoázsiai nyelveket beszélő népekkel foglalkozik, és az önkéntes halálra összpontosít. O nem pusztán elbeszélésekből és mitológiai anyagból indul ki, hanem arra is kíváncsi, a korábbi gyakorlatból mi maradt fenn máig. Mindhárom orosz szerző cikke leíró jellegű, az értelmezés legfeljebb történeti eseményekre, etnikai kontaktusra és a kereskedelem megjelenésére hivatkozik. Leland Donald szintén történeti források alapján írja le az északnyugati partvidék indiánjainak háborús szokásait. Ezeknél a népeknél a hadviselés rendszeres volt, részben terület-, részben fogolyszerző funkcióban. Donald összeveti e csoportok gyakorlatát mind a nem vadász észak-amerikai indiánokéval, mind pedig a vadász-, de nem partvidéki közösségekével, és kevés különbséget talál. Jean-Guy A. Goulet, Jean L. Briggs és Marcus B. Griffin saját helyszíni kutatásaik megfigyeléseit értelmezik, és mindhárman megpróbálják a leírtakat valamilyen magyarázó modell segítségével értelmezni. Goulet egy kanadai dene tha indián falu életén belül igyekszik az agresszív viselkedési