Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 5/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2002)

Tabló - Györgyi Erzsébet, szerk.: Lakodalmi szokások. Mátkaság, menyegző Lux Éva

A kötetet bevezető tanulmány (Györgyi Erzsébet: Ádámtól, Évától a parasztlakodalomig) a házasságkötés szokásainak történeti áttekintésére vállalkozik. Több írás jóvoltából közelebbi-távolabbi kitekintésben részesülünk (Rékai Miklós: Leányom, légy tízezrek ezreivé. Zsidó esketési szokások Kárpátalján; Bartha Júlia: Allah akaratából, a próféta segedelmével. Kis-ázsiai török lakodalmas szokások; Szojka Emese: Almát vittek a lánynak. Párválasztástól az eljegyzésig a bácskai bunyevácoknál; Gráfik Imre: Képek a széki lakodalomból. Házasodási szokások az erdélyi Mezőségben). Az eljegyzés, esküvő jelképes viseletdarabjaiból is megismerhet néhányat az olvasó (Balogh Jánosné Horváth Terézia: Ezen gyűrű kerek, és se vége se hossza nincsen. A jegygyűrű története dióhéjban; Cserbak András: Korona, koronka, párta. Az esküvői koronák történetéből; Némethné Fülöp Katalin: A párta is konttyá változzon. Esküvői öltözet a népviseletben). A lakodalmi vendéglátásról, a lakodalmas asztal ételeiről, edényeiről olvashatunk tanulmányokat (Viga Gyula: Szakácsasszonyunknak mesterkélt munkája. A lakodalmi csigaleves; Bődi Erzsébet: Prémes, perec, örömkalács. Lakodalmi kalácsok; Kisbán Eszter: Nyoszolyóasszony bélese. A lakodalmi vendéglátás; István Erzsébet: Miska-kancsó, hérészes korsó. A lakodalom cserépedényei). Bepillanthatunk az anyakönyvezés, a jogi néphagyományok történetébe is (Nagy Janka Teodóra: A nőrablástól a házasságkötésig. Házassági jog és jogi néphagyomány; Örsi Julianna: Miről vallanak a matrikulák? Az anyakönyvezés rövid története; Györgyi Erzsébet: Míg a tehent alkudták, addig a leányt ellopták. Leány szöktetés). Igaz Mária írása bemutatja, hogyan jelenik meg a lakodalom a gyermekek játékaiban (Igaz Mária: Qyermeklakodalom. játékos felkészülés az élet nagy eseményére), míg Felföldi László az ilyenkor járt táncokat ismerteti (Felföldi László: Egy megmozdul, száz megrándul. Lakodalmi táncaink). A lakodalmak folklórjába, hiedelemcselekményeibe tekinthetünk be némelyik tanulmányban (Balázs Lajos: Két szál pünkösdi rózsa kihajlott az útra. Erotika a székelyföldi lakodalomban; Balázs Lajos: Isten adjon szerencsét az életükhöz. A lakodalom hiedelemvilága Csíkszentdomonkoson; Vajda Mária: A nászt bűvötéssel senki meg ne rontsa. Nászéjszaka; Küllős Imola: Asszonynépek, vegyétek eszetekbe... Régi lakodalmak oktató és mulattató költészete; Litovkina Anna: Párosan szép az élet. Közmondások, szólások, népi bölcsességek). A menyegzők, lakodalmak képi megörökítéséről is olvashatunk tanulmányokat (Verebélyi Kincső: Képek a lakodalomhoz. Anyakönyvben, házasságlevélben, emléktányéron; Lindner Magda: Ahogyan a művészek látták. Lakodalom a 19. századi magyar festészetben; Fogarasi Klára: Falusi lakodalmak a századelő fotográfiáin. „A fénykép... a társadalmi jellemzők sűrített kifejezése"). A ma észlelhető jelenségek területéről-mint amilyen a folklór folklorizmussá alakulása, mai társkeresési motivációk - is felvillan egy-két mozzanat (Fügedi Márta: Lakodalomból lakodalmas. A parasztlagzi eseményeinek látványossággá válása; Litovkina Anna Nagy Janka Teodóra: Aki keres, az talál?! Férfiak és nők apróban.) - És ma?... - teszi fel a kérdést a kötet záró tanulmányában Antusné Ercsényi Ágnes. (Antusné Ercsényi Ágnes: - És ma?... Napjaink esküvői szokásai). Mint annyi más könyvnek, a Lakodalmas szokásoknak is megvolt a maga sorsa (vagy inkább kálváriája) az ötlet kipattanásától addig, amíg az olvasóközönség végül kezébe vehette a házasságkötés, mátkaság, menyegző témakörét körbejáró tanulmányfüzért. A kötet szerkesztője még I 993-ban kapott megbízást a főként tudományos müvek gondozásával foglalkozó patinás könyvkiadótól egy, a témáról népszerűsítő igénnyel meg-