Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

ÖSTÖR ÁKOS: Kontinensek, iskolák, antropológiák (Fejős Zoltán interjúja Östör Ákossal)

Tudom, kísérletezel azzal, hogy a két irányt egymás mellé tegyed. Az egyik filmed lézerlemezen is megjelent

6 (Ö. Á.: Igen). Tud valamit a film, tud valamit az írott antropológia - ha tehát egymás mellé tesszük őket, akkor elvileg van egy újabb lehetőség? Igen, ez nagyon jó, hogy mondod, mert a lézerlemezzel nem jutottunk nagyon messzire. A Seed and Earth filmet tettük lézerre. Elég drága volt, de ez már a lézer pályája vége felé történt, amikor a lézert teljesen kiütötte a digitális videó és a DVD. A lézeren több hangsáv volt; két hang, sztereó hang ott volt, és akkor lehetett a filmnek a saját hangját megtartani. Az egyik monóban szól, a másikra rá lehet mondani egy etnográfiai kommentárt. A Seed and Earth-re több antropológus mondta, hogy nem értjük, mi ebben az antropológia. Pedig benne volt a képi antropológiában úgy is, de a tanításnak nagyon jól jött az, hogy rá tudtunk mondani egy szöveget, ami szóban elmondott a filmből hiányzó dolgokat. Végig lehet nézni a filmet, visszaállítani, beállítani ezt, lehalkítani az eredeti hangot, és akkor hallani ugyanazt megmagyarázva. De a lézer, az nem ment. Sokkal jobb a DVD. Most fogjuk ezeket a filmeket DVD-n kihozni. Hihetetlenül nagy nekilendülést jelent ez. Megvan a film, és interaktívan lehet használni. Le lehet játszani a filmet, egy menüből kiválasztva lehet etnográfiai magyarázatot hozzáadni, lehet monográfiát választani, mert ott van egy 100 oldalas tanulmány, amit végig lehet olvasni. Lehet képeket adni, hangfelvételeket, és ezeket mind keresztutalásokkal lehet használni. Például a filmnek egy szakaszához a társadalmi struktúra leírását is meg lehet kapni. Itt épp átültetik a rizst - akkor mi a rizstermelés folyamata, ki termeli, hogyan, mennyit, ezt mind meg lehet nézni. A lehetőségek végtelenek. Igy össze lehet kötni a különböző információkat. Igen. De az is megmarad, az a lehetőség, hogy az ember filmnek tartja a filmet. Ezeket a filmeket nem mutatják be a National Geographicnál, mert azoknak saját követelményei vannak, hogy milyen legyen a film, hogyan kezdődjön, hogyan végződjön. Ezeket a filmeket mi úgy csináljuk, ahogy akarjuk. Hogyha a kereskedelmi televíziónak csinálnánk, akkor teljesen meg kellene másítani. Viszont tanításnál is lehet ezeket használni. Ugyanakkor az a jó, hogy most a populáris kultúra ebbe az irányba megy. Az utolsó évben, minden hónapban a nagy videokölcsönzőknél Amerikában, itt is, de inkább Amerikában, kisebb az érdeklődés a kazetták iránt, a DVD-k iránti egyre növekszik. Most a nagy hollywoodi filmeket is végig lehet úgy nézni, hogy utána bekattinthatod a DVD-n, mit mond a rendező, vagy mit mondanak a szereplők, vagy milyen jeleneteket hagytak ki a filmből. Megjön az a lehetőség, hogy az ember átalakíthatja a filmet önmaga. Ha nem tetszett ez a végződés, akkor lejátszom azt, amit kihagytak. Ez egy kicsit hasonlít arra, amikor egy amerikai regényíró könyvét külön laponként egy dobozban adta ki, és így tetszés szerint össze lehetett rakni.

7 Talán nem a legjobb analógia, de a DVD is hasonlít erre. Forradalmi dolog küszöbén áll az ember. Hihetetlenül megváltozik minden. Ezzel az jár, hogy hogyan választ az ember. Mi a standard? Minden esztétikában benne van egy