Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

GESZTI ZSÓFIA: „Mi és a másikok." Felekezetek közötti konfliktus és vallási identitás Tiszabökényben

bocsátkozni, hiszen a pap távozása előreláthatólag csak több évtized múlva fog bekövetkezni. Addig is jelentősen módosulhat a görög katolikusok és pravoszlávok aránya, néhány éven belül kiegyenlítődhet, majd feltételezéseink szerint megfordulhat a két felekezet tagjainak száma. Ezt a görög katolikus felekezetben történő változások, a gyülekezet megerősödése, megszilárdulása teheti lehetővé. Hogy valóban így lesz-e, azt csak további, többéves terepmunka után tudjuk majd megállapítani. JEGYZETEK 1. A közösségben az ortodox egyházra a pravoszláv elnevezést használják, ezért elsősorban én is ezt a kifejezést alkalmazom. 2. Kárpátalján a magyarokon kívül legnagyobb számban ruszinok éltek, akiket a Szovjetunióban ukránnak tekintettek, ezért napjainkban egy részük már ukránnak vallja magát. A bökényiek leggyakrabban az orosz vagy a hucul kifejezést használják rájuk, de az utóbbinak egyfajta pejoratív jelentése is van. Általában azonban nem tesznek megkülönböztetést a más anyanyelvűek között, mindenkit huculnak vagy orosznak, ritkábban ukránnak mondanak. 3. Az 1941 -ben végzett népszámlálás adatai szerint a lakosság 96,3%-a vallotta magát magyarnak, 3,3% zsidónak, 0,3% ruszinnak. 4. Az adatközlőimet felekezeti hovatartozásuk alapján jelölöm. Prav. I: pravoszláv asszony, született: 1940-es évek; Prav. 2: pravoszláv asszony, sz.: I 940-es évek; Prav. 3: pravoszláv asszony, sz.: 195 I ; Prav. 4: pravoszláv asszony, sz.: I 930; Prav. 5: pravoszláv asszony, sz.: 1930-as évek (a felekezet kasszírja); Prav. 6: pravoszláv asszony, sz.: I 924; G. k. 1 : görög katolikus férfi, sz.: 1 928 (egykori kurátor); G. k. 2: görög katolikus asszony, sz.: 1928; G. k. 3: görög katolikus férfi, sz.: 1 960-as évek; G. k. 4: görög katolikus férfi, sz.: I 979 (a felekezet kántora). 5. Bali János és Papp Richárd szóbeli közlése. 6. A bökényi betlehemezés történetével és a két bizánci rítusú felekezet egyházbetlehemeivel többek között egy szemináriumi dolgozat keretében már foglalkoztam, valamint erről a témáról Pákay Viktóriával beszámolót tartottunk a Református Teológiai Doktorok Kollégiuma Egyházi Néprajzi Szekciója által rendezett vallási néprajzi konferencián. A betlehemezés szokását a jövőben még behatóbban szeretném vizsgálni, ezért dolgozatomban csak a legfontosabb jelenségekre térek ki. 7. Pap nélküli, a kántor vezetésével történő istentisztelet. IRODALOM BARTHA ELEK I 980 A hitélet néprajzi vizsgálata egy zempléni faluban. Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem Néprajzi Tanszéke. 1984 Etnikus különbségek és a vallások integráló ereje. In Interetnikus kapcsolatok Északkelet Magyarországon. Kunt Ernő-SzabadfalvyJózsef-VigaGyula, szerk. 97-103. Miskolc: Herman Ottó Múzeum.