Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

KARÁCSONY ZOLTÁN: Az inaktelki „figurás" néprajzi felfedezése

más falukba menni, - vidékbe menni, fejezhetjük ki is ezt a dolgot, hogy vidékeinek - ahol nagyobb tekintélyük van a legénybarátok előtt, mondhatjuk azt a lányok előtt is, és idősebb emberek, főleg akik annak idején nagy táncosok voltak, szívesen elgyönyörködnek a fiatalok táncában." 6. „Gyenge táncos nincs is a legényesnél, ugyanis aki legalább jó táncossá nem válik, az egyszerűen lehagyja, félreáll; és nem táncol legényest, évek folyamán teljesen csak a párostáncnál áll meg." 7. „A tánctanulás tulajdonképpen egész gyerekkortól kezdődik, és a párostáncoknak van itt első­sorban jelentőségük, onnan indul minden. A csárdást, ahogy körbe van az a gyűrű, amely jobb­ról balra fordul, a 6-8 éves gyerekek már ennek a bizonyos körnek, a gyűrűnek a közepén van­nak, ugyanolyan lányokkal, korba hozzáillőkkel és kezdik a párostáncot - ki gyerekkortól fi­gyelemmel kísérik a legényest, otthon népzenét hallanak bizonyos alkalmakkor, rádión keresztül vagy mulatságokban, és amikor a nagyok táncolnak, ők hátrább egy-egy sarokba vagy esetleg kint, próbálgatnak egymás közt. így fejlődik és alakul a tánc, és nemzedékeken keresztül meg­marad, persze." 8. „...és szokás mondjuk a táncot úgy kezdeni, rendszerezni, hogy kezdődik egy könnyebb pont, utána jönnek a nehezebbek és úgy beosztva nagyjából, mert tökéletesen beosztani nem lehet, nem engedi a táncdallam gyorsasága, de ezt ösztönösen is így jönnek egymás után, hogy a tánc fölfelé íveljen, és lehetőleg a legnagyobb hatású motívumokkal, figurákkal legyen a tánc befe­jezve. A zene annyira gyors, hogy a táncoló legény összeolvad a zenével, kiszámított mozdu­latokra, figurákra nemigen van lehetősége, nem érzékeli a körülötte történteket, egybeolvad, és teljesen összecsendül a ritmussal a táncosnak a mozdulata. Jön egy finomabb pont, jön utá­na egy-egy virtuózabb, jön egy bokázó, jön a másik a levegőbe vagy egy csapós pont." 9. „Ami pedig, mondjuk, egy-egy legény táncmotívum-ismeretét illeti, hát ez nagyon változó, és inaktelki viszonylatban felmegy, ha jól összeszámoljuk - változatokat is beleértve - felmegy 40-45-re. Természetesen ezt nem lehet egyvégtében eltáncolni, lerakni, bármennyire is sze­retnék, mondjuk a nézők is igényelik, egy tánc alkalmával kb. 8 és 12 között az a táncmotívum, amit a táncos úgy igazából ki tud járni, és utána pihenő következik. Kis pihenő után esetleg ismétli {közbe táncolnak mások), ez megtörténik." I 0. MTA ZT1 Ft. 1050. számú film 5-6. sz. tánca. I I. „Főleg az idősebbeknél annyira kialakul a testmozgás és csiszolódik, hogy a táncosnak a moz­dulatai, úgy a láb, mint az egész test kiveszi a részét a táncból, és egy olyan harmonikus moz­gáskifejezés van, ami csodálatos a maga nemében. Ehhez hozzájárul az is, hogy nagyon gyors, energikus és rendszerint változatos a táncmotívumoknak a sorakozása." 12. „...kisgyerekkortól figyelemmel kísérik a legényest, otthon népzenét hallanak bizonyos alkal­makkor, rádión keresztül vagy mulatságokban, és amikor a nagyok táncolnak, ők hátrább egy­egy sarokba vagy esetleg kint, próbálgatnak egymás közt. Igy fejlődik és alakul a tánc, és nem­2 zedékeken keresztül megmarad..." o I 3. „...és ez így tovább, kialakul körülöttük egy szűk kör, amely figyeli a táncosnak minden mozgá­^ sát... és nagyon hozzáértő ez a szűk kör; minden tánc után röviden kifejezi véleményét, egy­két szóval, de a valóságnak megfelelő, és azt nagyon figyelik a táncosok, és igyekszenek kiér­demelni a jó véleményt. A többiek mint nézők szoros kört formálnak a táncolók körül, hangta­3S lanul, csendben nézik, és csak miután bevégezte a táncos a táncot, azután mondanak tömör, egyszavas véleményeket, de ezeknek súlya, jelentősége van." 14. „A táncot rendszerint apáról fiúra öröklik, és minden jó táncos igyekszik arra, hogy megtanítsa fiát, és utódait jól táncolni, de azonkívül mindig bukkannak föl olyan született tehetségek, akik anélkül, hogy valakinek az irányítása mellett tanulnának, magas fokra jutnak, és az évek fo­lyamán csiszolódik, fejlődik a táncuk, és így elismerésre tesznek szert, és nagy figuragazdag­ságra, ami tényleg jelentős, és sikert biztosít." 06 1 5- „Különbségek mutatkoznak ugyanabban a táncmotívumban is egyének és egyének között. Min-

Next

/
Oldalképek
Tartalom