Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

GESZTI ZSÓFIA: „Mi és a másikok." Felekezetek közötti konfliktus és vallási identitás Tiszabökényben

„Ez a két legfőbb eltérés. A pápa és a pátriárka, meg ez a »Hiszek egy«. Mer van ná­lunk a »hiszek egy szent katolikus és apostoli szentegyhazba«, náluk meg ha jól emlék­szem, úgy volt, hogy közönséges keresztények. De mondjuk, amit a kántorok mondanak, az amit mond, úgy mondja, mint mi." (G. k. 4-) A pravoszlávok többsége nem érzékeli, hogy két külön vallásról van szó, és az egyéni vallásgyakorlás terén valóban nincsenek különbségek. Mind a két felekezet ugyanazokat a - görög katolikus - énekes- és imakönyveket használja, ugyanúgy magyar nyelven folyik a liturgia, ugyanabban a templomban. Szakrális térszemléletük is teljesen meg­egyezik mind a falu szintjén, mind regionális viszonylatokban, tehát mindkét gyüleke­zet Máriapócsot tekinti vallási központjának. A két vallás közötti különbséget két vonatkozásban látják, a legfontosabb eltérésnek a pápa vagy a pátriárka elismerését tartják, de ezt nem tekintik lényegesnek, nem vélik elegendő magyarázatnak arra, miért kellett a görög katolikusoknak külön gyülekezetet alakítaniuk. A másik különbség a görög katolikusok esetében a katolikus anyaszentegyház emlí­tése, ami az ortodox szertartásban elmarad, helyette a közönséges egyház kifejezést használják. A pravoszlávok többsége nem tekinti eltérő vallásúnak magát, illetve a görög katoli­kusokat, ami legjobban identitásukban nyilvánul meg. Velük szemben a görög katoliku­sok érzékelik azt, hogy elméletileg két külön vallásról van szó, de azt is látják, hogy a különbségek a valóságban csak kevéssé jelennek meg. Bökényben a vallási identitás tekintetében egyértelműen azok alkotják a többséget, akik görög katolikusnak érzik magukat. Felekezetileg azonban a pravoszlávok állnak az első helyen. Éppen ezért érdemes részletesebben is megvizsgálni az ortodox gyülekezet híveinek vallási és felekezeti identitását. Annak ellenére, hogy a többség görög katolikus érzelmű, vannak kisebb, néhány családból álló csoportok, akiket más motiváció köt a pravoszláv egyházhoz. Ezért a pravoszláv felekezeten belül is több, különböző viselke­désmintát különíthetünk el. Vannak a „görög katolikus pravoszlávok", mert a pravoszlávok jelentős része identi­tásában megmaradt görög katolikusnak. Éppen ezért nem értik, és egyben elítélik, ami­ért a „másikok" ellenezték ennek a papnak a tevékenységét, végül kiváltak a felekezetből. „Mer minekünk azt mondják, hogy pravoszlávok. Pedig az mi nem vagyunk. De ezt csak így egymásra fogták. Itten görög katolikus mindenki. Mer abba születtünk, abba keresztelkedtünk. " (Prav. 1.) „Mi vagyunk a valóságos görög katolikusok. Ok csak most lettek, ők ujgörögök. " (Prav. 6.) Verbálisan is megjelenik a pravoszlávok vallási identitása, ennek legszemléletesebb példája a görög katolikusokra használt „másikok" elnevezés. Görög katolikusnak nem hívhatják őket, hiszen saját magukat tekintik annak, ezért ők a másik görög felekezet. Ugyanez a szemlélet szülte az „újgörög" kifejezést is, azok a görög katolikusok, akik újonnan alakultak, kiváltak a többiek, a valódi görög katolikusok közül. A görög katolikus identitású pravoszlávok problémájának megértéséhez egy konkrét személy példáját mutatom be. Az I 920-as évek közepén született asszonyt görög katolikusnak keresztelték, annak is vallja magát, de a pravoszláv felekezet mélyen vallásos híve. Amikor csak tud, eljár a templomba.

Next

/
Oldalképek
Tartalom