Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 4/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2001)

GESZTI ZSÓFIA: „Mi és a másikok." Felekezetek közötti konfliktus és vallási identitás Tiszabökényben

A templom aktív birtoklása tehát átkerült a görög katolikus gyülekezet kezébe. Ehhez tartozik az is, hogy a templom javításait, részleges felújításait kizárólag a görög katolikus gyülekezet végzi, tulajdonképpen úgy viselkednek, mintha a tulajdonjogot visszakapták volna. Valószínűleg a két felekezet viszonyában újabb fordulópontot fog jelenteni, ha egyszer végérvényesen rendeződnek a tulajdonviszonyok. Pénzügyi konfliktus A Szovjetunió idején az egyház nem rendelkezhetett önálló vagyonnal, ezért a felekezet pénzét egyes személyeknek adták ki, akik saját nevükön tették be a bankba. Éppen ezért a többség nem tudhatta, pontosan mennyi vagyona van a gyülekezetnek. Ez az átláthatatlanság az I 980-as évek közepétől komoly vádaskodások alapja lett. A jelenlegi pravoszlávok szerint az egyházvezetők elsikkasztották az egyház vagyonát, ők viszont a pap pénzfelhasználását tartották ellenőrizhetetlennek. „És mindig a feketelista eltűnt. És ez a pap kiderítette, mer több mint százezer rubel volt. Az egyház pénze. És nem szabad volt a, ugye én takarékbankba dolgoztam, oda nem szabad volt tenni a izé [egyház] pénzét, hanem szétadták az embereknek. És az ember betehette, akárki a nevire, de el is tulajdonította sok. Vettek taxit, házat építettek, azér van ez a konfliktus köztük, itt a pénzen van a baj." (Prav. 3.) „A kasszírt le akarta váltani, hogy más kezelje a pénzt, meg hogy ezt kell venni, meg azt kell venni, és ez volt a gond, az egyháztanács, aki akkor nem volt beleegyezve, hogy széjjelrombolta ő az oltárt is, meg mi, azt nem adták oda a pénzt." (G. k. 4) Nem célom kideríteni, hogy valójában mi történt, valószínűleg ilyen távolból már nem is lehetne ezt megtenni. Annyit viszont tudni lehet, hogy a pap pontosan utána akart járni, hogy kinél mennyi pénz van kint az egyház vagyonából. A vezetőség egyrészt nehezményezte, hogy a pap bele szeretne szólni a pénzügyekbe, másrészt a templom átalakítása miatti haragjukban nem is szavazták meg a további munkálatokra való összeget. Ünnepek és hétköznapok A pravoszlávok és görög katolikusok között érezhető feszültség másképp jelenik meg a hétköznapi és az ünnepi érintkezések viszonylatában. A viszálykodás történetében az ünnepek voltak a konfliktus csúcspontjai, ezek közül is elsősorban a húsvét és a karácsony. Ezek azok az alkalmak, mikor a két felekezet tagjai nagyobb tömegben szembesülnek a közös templomhasználatból adódó súrlódásokkal. Az 1990-es évek elején a nagy ünnepeken történtek a fent már említett, néha verekedésbe torkolló viták. Saját tapasztalataink is alátámasztják, hogy annak ellenére, hogy a mindennapi életben az ellenségeskedés már alig jelenik meg, az ünnepeken és az azokat megelőző időszakokban nagyobb az érzékenység a felekezeti szembenállásra. Ekkor gyakran emlékeznek a korábbi sérelmekre, kellemetlen eseményekre. Vannak azonban olyan ünnepi események, szokások, melyekben most is megjelenik a két gyülekezet közötti ellenségeskedés. Egyrészt ilyen a húsvéti pászkaszentelés, eket-. 4O O • ,