Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

MOHAY TAMÁS: Egy ünnep alapjai. A csíksomlyói pünkösdi búcsú új megvilágításban

Erd. Tört. Adatt I. 28.] Pedig persequálta, mert az unitária vallást Csíkban, melynek sikerült bérckoszorújában ősi hitét minden vallás-újítástól megóvni, fegyverrel akarta terjeszteni, de „nem volt módjába"; mert csapatait, a hitét szent lelkesedéssel védő belső székelység a Nagy-Erdőn (Csík s Udvarhely közt) szétverte, s gyalázatosan visszaűzte. [Gyfvári Füzetek II. 49-50. L. Kézirat a Batthányi könyvtárban.] A kath. hit e diadalának emlékét Csik-Somlyón kegyelettel üli meg évenkint a kath. székelység. JEGYZETEK * A dolgozat a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával készült. Első változata elhangzott a Hajnal István Kör konferenciáján Szécsényben, 2000. augusztus 25-én. 1. Itt most csak néhány fontosabb munkát említve (időrendben): Bethlen I 782-1 793 (forrásairól lásd Svéda 1938); Kállay 1829; Kemény-Nagyajtai 1837/1845; Kővári 1859/1866; Hunfalvy l864;Hankó 1896; Gagyi 1912; Szádeczky Kardoss 1927; Jancsó ! 93 I ; Asztalos 1936; Demény 1976; Köpeczi 1986. Vitos Mózes ( 1894:918-920) érdekesen megkerüli a kérdést: magát a János Zsigmonddal vívott hargitai csatát nem említi, ám általánosságban céloz a katolikusok erős hithez ragaszkodására pünkösddel kapcsolatban. Megemlíti az ellenállást Boga (1914), ám nem az általa ismertetett Lakatos István 17. századi Siculia... kéziratából merítve, hanem Erőss József (1913) könyvére hivatkozva; olyan látszatot keltve, mintha azt Lakatos maga is elbeszélte volna. Egy másik 17. századi jezsuita író, Bzenszky Rudolf 1699-ből származó kézirata elérhetetlen a gyulafehérvári Battyáneumban; első, földrajzi részét ismertette Banner János (1913). Természetesen az áttekintendő irodalom olyan bőséges, hogy elvileg nem lehet kizárni újabb adatok felszínre kerülését. 2. „Haynald Lajos kalocsai érsek Pestmegye évnegyedes közgyűlésén a jezsuiták mellett tartott beszédében az unitáriusokról is megemlékezett. Felhozta János Zsigmond hadjáratát a székelység körében az unitárius vallás terjesztése érdekében, melyen a lelkes székely asszonyok konyhaeszközökkel felfegyverkezve kivonultak a férfiakkal a nagy erdőre, hogy ott bevárják János Zsigmondot, ki vallási meggyőződésükön erőszakot akart elkövetni, és a győzelem az övék lett. Ez legalább egy történeti adat; de a jezsuiták melletti hatalmas érvelése, reméljük, sem Arad, sem N.-Szeben városait nem ingatták meg a jezsuiták kitiltása érdekében Pestmegyével is közölt kérvényök fenntartása érdekében" (Ferencz-Kovácsi 1872). 3. Az ő híradása nyomán I 998 májusában volt alkalmam látni az eredeti, mindössze háromoldalas kézírásos iratot a gyulafehérvári Püspöki Levéltárban, a helyén, a megadott 356/1 780. szám alatt. Címe: Testimonium lll(ustrissi)mi D(omi)ni quondam Wolfgangi Cserei De Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis. Az első sor latinul: In Geographia Mariana Regni Hungáriáé de Statua Csikiensi habentur sequentia: s magyarul folytatódik: Vagyon Csik Székben... A felzeten: Wolfgangi Cserei Testimonium de Origine Processionis et Devotionis Pentecostalis in Csik, I 780 Junii Nro 356. 4. Katona György nevének említésével ugyanazt a szöveget közli (hivatkozás nélkül) Domokos Pál Péter is (1979:6-9). 5. Érdemes a vonatkozó szöveget szó szerint idézni: „A religio dolgából végeztetett volt, ez előtt is egyenlő akarattal megtekintvén, hogy mindeneknek felette, minden keresztyének isteni dolgot kelljen szeme előtt viselni, hogy ez előtt való articulusok tartása szerint, az evangélium praedikálása, semminemű nemzet között meg ne háboríttassék, és az isten tisztessége, nevekedése meg ne bántasék, sőt inkább minden bálványozások és isten ellen való káromlások közülük ki