Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

KRESALEK DÁVID: A város mint kiállítóterem, avagy a legpublikusabb tárlatokról. A graffiti Magyarországon

stílus köré szerveződik (például punk, csövi, rocker csoportok, dark, techno),

22 addig a hip-hop három különböző művészeti ághoz (zene, tánc, képzőművészet) is kapcsolható. Ezáltal szerkezetét tekintve sokkal bonyolultabb, hiszen a graffiti, illetve a breaktánc esetében tulajdonképp a „szubkultúrák szubkultúráiról" beszélhetünk, melyeket ugyanakkor összeköt a harmadik művészeti ág: a zene, esetünkben a rap. Ez ihlető elemként is funkcionál, ráadásul kifelé mint összefoglaló szimbólum jeleníti meg ezt a teljes, szerteágazó kultúrát. A zene „primus inter pares" helyzete annak is köszönhető, hogy a három közül ez a legpopulárisabb és legüzletképesebb ág. Minden ifjúsági szubkultúrával kapcsolatban felmerül a lázadás, pontosabban a szembenállás kérdése. Az I 990-es években a hip-hop az egyetlen olyan, bizonyos elemeiben mozgalomszerű jelenség, mely tömegesen és nyíltan szembefordul az bevett normákkal. Ebben a vonatkozásában a korábbi évtizedek „lázadó csoportosulásaival" rokonítható. A régebbi ellenkultúrákhoz való kötődés plasztikusan megjelenik a hip-hopot képviselő fiatalok bandaszerű közlekedésében, extrém öltözködési szokásaiban és „polgárpukkasztó", provokatív fellépésében, melytől nem idegen némi agresszió sem. Ugyanakkor megjelenik benne egy más típusú attitűd is, mely legerőteljesebben a graffiti jelensége kapcsán érzékelhető. Ez a „kivonulás a társadalomból" mint vágy és mint magatartásforma. Az 1960-1970-es évek hippi kommunáitól eltérően nem fizikai és teljes kivonulásról van szó, hanem egy belső, szellemi elzárkózásról. Ez a gyakorlati életben azt jelenti, hogy az egyén teljesíti a legminimálisabb társadalmi elvárásokat. Ezáltal nem kényszerül lemondani a modern társadalom által kínált lehetőségekről, sőt azokat kihasználva élete nagy részét a saját maga által konstruált világban töltheti el, azzal foglalkozva, amit valóban szeret, például graffitizik. A „kivonulás attitűd" már egyértelműen azt a radikális változást tükrözi, mely az 1990-es években a fiatalok világhoz való viszonyában végbement, s mely a techno különböző irányzataiban testesül meg. A hip-hop mint ellenkultúra tehát meglehetősen ambivalens válaszokat ad az egyén és társadalom viszonyának kérdésre. Ambivalenciája egyszerre mutatja a korábbi és jelenkori ifjúsági szubkultúrák esetében a társadalomhoz és hatalomhoz való viszonyuknak a jellegzetességeit. fi fN ~2? FÜGGELÉK Graffitis szakszótár Bite: valaki stílusának másolása. Black book: az a könyv vagy füzet, melybe a vázlatok, tervezetek készülnek, és melybe a firkász gyakorolni is szokott. Itt őrzi rajzait, gyakran újságcikkek, illetve fényképek társaságában. Bombing: egy terület, utca, metrókocsi stb. telefirkálása. Buff: a graffitik hatósági eltávolítása. Burner: minimum három vagy több szín felhasználásával készített rajz. Cap: festékszóró fej. Crew: banda, csoport. Distroy: vastag hegyű filc.