Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

KRESALEK DÁVID: A város mint kiállítóterem, avagy a legpublikusabb tárlatokról. A graffiti Magyarországon

bombázzák". Tudomásom szerint egy ízben már repülőre is került tag magyar graffitis tollából, ezek a helyszínek azonban nem jellemzőek. A falakra került alkotások értéke viszonylag alacsony, mivel ezeket a legkönnyebb létrehozni. Ebből adódóan megfigyelhető az a tendencia, hogy az alkotók megpróbálják képeiket minél nehezebben elérhető helyekre (hidakra, épületek homlokzataira stb.) festeni. A vonat- és metrófestések magasabb értéket képviselnek, mivel azok kivitelezése sokkal több nehézségbe ütközik. Ráadásul a járművekre készített alkotások utaznak, így ezeket a „mozgó kiállításokat" sokkal több ember láthatja. Az ilyen értelemben vett vándorló alkotások szimbolikája sem elhanyagolható, ugyanakkor a szélesebb publikum miatt potenciálisan növekszik készítőjük hírneve. A vonat- és metrófestések esetében fontos szempont az is, hogy a vonatkocsinak, illetve kocsiknak mekkora felületét fedi a kép. Ennek fokozatait külön elnevezésekkel illeti a graffitis szakzsargon. A kocsi teljes felületét borító alkotást top to the bottomnak hívják, de ha a kép még az ablakokat is befedi, már top to the bottom whole cárról beszélnek. A leggyakoribb „járműves" alkotások az úgynevezett panel piece-ek. Ezek azok a kisebb rajzok, melyek a kocsik ablakai alatt, a két ajtó közti felületen találhatók. Bár Magyarországon tudomásom szerint még nem készült ilyen, az amerikai graffitis nyelv számon tartja a married couple-et, mely két összekapcsolt kocsi teljes lefedését jelenti. Window-down whole car viszont készült már nálunk is. Ezt a terminust a firkászok az olyan kép esetén használják, amikor az az ablak alatti felületet fedi le. Van néhány szabály, melyet egy writernek illik betartania, illetve egy pár feladat, amelyet végre kell hajtania. Így például, aki komolyan veszi „szakmáját", nem fest templomokra, műemlékekre. Feladata viszont, hogy ne csupán saját választott firkásznevét, hanem csoportja, gyakran csoportjai nevét is „írja", azaz a lehető legtöbb helyen hagyja ott az őket jelző betűket. Minden graffitis szeme előtt ott lebeg ugyanis célként a fame, vagyis a hírnév. Erre pedig a writer úgy tehet szert, ha neve mindenütt ott van, elsősorban tagek, illetve throw upok formájában. Vannak piece-ek, melyeket a többi firkász is elismer, és olyan helyekre tud festeni az alkotójuk, ahova más nem mer, vagy nem tud. A név Ahhoz, hogy valaki graffitissé válhasson, mindenekelőtt szüksége van egy művésznévre. A névválasztás a firkásszá válás egyik első és döntő lépése, mely jól leírható kritériumok alapján zajlik. A névválasztónak tisztában kell lennie azzal, hogy az ábécé betűi mind megjelenítés, mind a variálhatóság tekintetében eltérőek. így például az „o" betű formájából adódóan sokkal kevesebb lehetőséget rejt a variálhatóság (torzítás) terén, mint g mondjuk az „s". Bizonyos betűknél egyszerűbb térhatást elérni, az pedig személyen^ ként eltérő, hogy kinek melyik betű megformálása jelent több nehézséget. Ezek a tényezők meghatározó szerepet játszanak a névválasztásban. Ugyanakkor az is alapvető követelmény, hogy a választott név ne hasonlítson már létező firkásznevekre, nehogy összecserélhető legyen. A név jelentése a legkevésbé meghatározó tényező. Bár léteznek mind a csoport, mind a firkásznevek közt olyanok, amelyek egyértelmű jelentéssel bírnak (Zokni crew, 3 1 8 Filc, Aqua crew, Játék crew, Trafik, Volt stb.), a névválasztásnak ezt a típusát mégsem B