Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)
NAGY ZOLTÁN: „Fél méterrel repülni a föld felett". A vodka a vaszjugáni hantik kultúrájában
órát már nem élte meg: meghalt másnaposságban. A „másnapos halál" oka szerintük az, hogy a szív egyszerűen megáll. A többnapos, esetleg többhetes ivászatoknak általában az szokott véget vetni, hogy elfogy a vodka, vagyis a vodkára fordítható pénz, bármiféle érték; rosszabb esetben egyegy nagyobb verekedés, baleset vagy tragédia szakíthatja félbe. Nem ismerek olyan esetet, amikor saját elhatározásból hagytak abba ivászatot. A hantik is tisztában vannak azzal, hogy ez az alkoholfogyasztási szokásuk (ami gyakorlatilag nem különbözik a helybeli oroszok szokásaitól, és amely Jelűnek szerint 16 gamma-alkoholizmusnak definiálható) élesen eltér az európai szokásoktól. Azonban meggyőződésük, hogy ők isznak kevesebbet: „A magyarok többet isznak nálunk: azok rendszeresen isznak keveset, én viszont ritkán iszom, de akkor sokat, hogy elfeledjek mindent, fél méterrel repüljek a föld felett." Az időtartam mellett fontos a mennyiség kérdése is, sajátos mértékegységrendszert alkalmaznak a vodkára vonatkozóan. A vodka legkisebb egysége - nyilvánvalóan orosz mintát követve - a „ I 00 gramm", vagyis az I deci. Ennek megfelelően vodkáspoharakat külön nem is igen használnak, vizespoharakba mérik ki az adagokat. A boltokban kapható legkisebb kiszerelés félliteres, aminek megfelelően egyikük rémülten kiáltott fel, amikor meglátta a felkínált kétdecis pálinkásüveget: „Úristen, csak nem kölnit fogunk inni?" Vendégségbe, egyszerű rokonlátogatáskor egy üveget illik vinni, de ha tudják, hogy valami ünnep, ünnepi vacsora készül, két üveggel illő menniük. Az ivászatok közben általában többször el kell menni újabb adag vodkáért, amikor szintén kétüvegenként szerzik be, illetve ilyenkor csak abban az esetben vesznek egy üveggel, ha többre nincsen pénzük. Az alkohol fogyasztásának lényeges kérdése az is, hogy mit isznak. Azt lehet mondani, hogy szinte csak vodkát, illetve annak házi főzésű változatát, a „szamogonkát". A vodkát boltokban lehet venni, illetve nagyobb városokba utazóktól feketén is. Minőségük nem egyenletes, de legalább a zárjegyek bevezetése óta viszonylag biztonságos. Azért csak viszonylag, mert sokszor a zárjegyet is hamisítják, és a vodka helyett ipari alkoholt terjesztenek. Nem véletlen, hogy rengeteg szó esett a tévében is a hamis alkoholról, az adórendőrségnek volt is egy közérdekű hirdetése arról, hogyan lehet felismerni a hamis zárjegyeket. 1999-ben is többször felmerült haláleset kapcsán, hogy hamis vodka okozta. Novij Vaszjugánban az I 980-as évek végén történt a legnagyobb mérgezés: körülbelül negyvenen haltak meg tőle. A „szamogonka" többnyire tiszta, bár néhányan azt is hamisítják. Házi zugfőzdékben, zugárusoknál, bögrecsárdákban lehet megszerezni. Ezek némelyike éjszaka is felkereshető: a felzörgetett háziak kiszolgálják a vásárlókat, amit azzal is jeleznek, hogy ablakukba égő lámpát tesznek ki. Zugfőzde olyan sok működik, hogy hétvégi estéken az elektromos lepárlók miatt gyakran olyan gyenge az áramerősség, hogy a tévéadást átjátszó állomás működésképtelenné válik. A „szamogonka" minősége nem állandó: a józan vevőnek igyekeznek a legtisztábbat, legjobb minőségűt adni, míg a részegekre rá tudják sózni rosszabb minőségű italukat, illetve lerészegedésükkel párhuzamosan egyre vizesebb, egyre gyengébb árut adnak nekik. ínséges időben, olyan helyeken, ahol nem lehet vodkához jutni, gyakran készítenek egy „braga", „braska" nevű vodkapótlékot. Elkészítése igen egyszerű: egy vödörnyi ( 10
