Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

Tabló - Küllős Imola, szerk.: Hagyományos női szerepek (Horváth Sándor)

HORVÁTH SÁNDOR Hagyományos női szerepek. Nők a populáris kultúrában és a folklórban Válogatta, a szöveget gondozta és szerkesztette Küllős Imola. Budapest: Magyar Néprajzi Társaság - Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága, 1999. 320 p. A nőkutatást, illetőleg a nemek tudományát a feminizmus 20. századi új hulláma serkentette. Az 1970-es évektől egyre több tematikus kötet lát napvilágot e tárgykörben, Amerikában ugyanúgy, mint Európában. Az európai vizsgálatok elsősorban német nyelvű publikációkban láttak napvilágot. Szerencsére a feminizmus szélsőségei a társadalomtudományi kutatásokat nem befolyásolták, a politika nem férkőzött be a tudományos munkába. A kutatások középpontjába viszont egyre gyakrabban került a nő szerepének vizsgálata. Utalhatunk például arra, hogy a Német Néprajzi Társaság önálló nőkutató munkacsoportot hozott létre. Ott azonban már korábban jelentős volt a családkutatás, különösen Andreas Bimmernek (1982) és Ingeborg Weber-Kellermann-nak (I 989; 1996) köszönhetően. A történeti nökutatásról a németeknél Christiane Koch (I 982) és Gisela Bock már az 1980-as években publikált (Bock 1 988). A Rolf W. Brednich által szerkesztett és az európai etnológia hallgatóinak írt könyvben már önálló fejezetben foglalta össze a rendkívül gazdag irodalmat Carola Lipp (I 988) a nőkutatás címszó alatt. A szomszédos országok kutatóit sem hagyta hidegen e témakör. Horvátországban, illetve az akkori Jugoszláviában a harcos feministaként is ismert antropológus, néprajzkutató, Lydia Sklevicky foglalkozott kiemelten a nőkutatással. Már első, 1976-ban megjelent tanulmányában is a nőkkel foglalkozott. (Sklevicky ígéretes pályáját egy közúti baleset szakította meg I 990-ben.) Ne feledjük, hogy az 5. Ethnographia Pannonica szimpóziumon 1980- ^2 ban a nő szerepét vizsgálták osztrák, magyar és jugoszláviai kutatók. p5 A nő szerepe a történelemben és a társadalomban az elmúlt évtizedekben hazánkban is egyre nagyobb érdeklődést keltett: ezt tanúsítják az ezzel a témával foglalkozó konferenciák és publikációk. E tanulmánykötet - amelynek kapcsán ismét középpontba került e téma - bevezetőjében olvashatunk a hazai és a külföldi előzményekről. A már klasszikusnak számító Kiss Lajos (I 941) 7\ szegény asszony élete című könyv bevezetője mintegy mottójául is szolgált a kötetnek. A Magyar Néprajzi Társaság és a Szociális és Családügyi Minisztérium Nőképviseleti Titkársága kiadásában napvilágot látott könyvbe az 1997 áprilisában Nők a populáris kultúrában és a folklórban címmel megrendezett konferencia előadásaiból válogatott a kötet szerkesztője, Küllős Imola. Mint az előszóból kiderül, a konferenciára mintegy 60 | ß j