Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 3/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 2000)

BELLÉR ILDIKÓ: Nemzeti örökség és identitás a Kínában élő ujgur kisebbség példáján

szonya a Kelettel - némi hasonlóság mellett - lényegesen más volt, mint Nyugat-Európáé. Erre különösen jó példa Magyarország, hiszen a magyarok Kelettel való kapcsolatát több sajátos vonás jellemzi. Ezek egyik legfontosabbika a magyarságtudat kettőssége (lásd Hofer I 994; I 996). Ez egyik oldalról a keresztény Európához való szoros tartozást és felzárkózási igényt foglalja magában, amely I 989 óta még fokozottabb hangsúlyt kap. Másrészről azonban az ázsiai eredet, a lovas nomád múlt, a magyar nyelv nem indoeurópai, hanem finnugor vagy még inkább török kapcsolatainak hangsúlyozása fontos eleme maradt a magyar nemzettudatnak, amely túlélte a szocialista korszakot, és - gyakran egy jobboldali politikai ideológia fontos részeként - az utóbbi évtizedekben ismételt hangsúlyt kapott.

3 A magyar őshaza és a magyar nyelv eredetének kérdései mind a mai napig fontos területei a magyar történelmi, régészeti, néprajzi és nyelvtörténeti kutatásoknak. Ezek a vizsgálatok sok fontos eredménnyel jártak, ugyanakkor lényeges szerepet játszottak és játszanak ma is a magyar nemzeti tudat formálásában. Ezeknek a kutatásoknak fontos része a török és mongol nyelvek, valamint a török és mongol nyelvű népek hagyományainak tanulmányozása.

4 A Kelettel való találkozás későbbi fázisai közül talán a legfontosabb Magyarország három részre szakadása és a középső résznek az Oszmán Birodalomhoz való csatolása volt. A törökkel való több évszázados viaskodás és a török hódoltság kora olyan közvetlen kapcsolatot jelentett a Kelettel, amelyben a nyugat-európaiaknak nem volt részük. Nemcsak történelemórák, hanem irodalmi élmények egész sora elevenítette fel a keresztény magyarságnak a pogány törökkel való küzdelmét, amely egy sajátos Kelet-képet eredményezett. Ezt a Keletet nemigen hozták Belső-Ázsiával és a magyar származástudattal kapcsolatba. A török hódoltság irodalmi lecsapódásainak egy része egy, a nyugateurópaihoz hasonló, részben primitív, vad, kegyetlen, de ugyanakkor egzotikus, színes és romantikus Kelet-képet eredményezett. A Kelet-kapcsolatok sokrétűségéhez hozzátartozott a számtalan követjárás, a közép- és kelet-európaiaknak az Oszmán Birodalomban betöltött intellektuális szerepe. Ugyanakkor egy már gyengülő, hatalmát vesztett Oszmán Birodalom egészen más arcát mutatta Közép- és Kelet-Európának. A 18. és I 9. században az Ausztriával szemben vívott, bukással végződő magyar szabadságharcok száműzött vezetői több ízben az Oszmán Birodalomban találtak menedéket, amely legalább a kortársak között pozitív érzelmeket ébresztett a korábban ellenségként kezelt Kelettel szemben.

5 Az itt erősen leegyszerűsített formában ismertetett sokrétűség, amely a magyarok Kelet-kapcsolatát jellemzi, a modern nemzettudatban egyrészt az ázsiai eredet hangsúlyozásában kap kifejezést, másrészt a keleti népekkel való több évszázados küzdelem omipL-phpn A kereszténység előtti dicsőséges ázsiai mult es a Keiéi mint ellenség kettős képe összeegyeztethetőnek bizonyult a mindmáig fennálló hivatalos felfogással, amely a magyar nyelv legközelebbi rokonságát a finnugor nyelvek körében keresi, de amely elismeri a magyarságnak a régi török népekkel való igen korai és intenzív kapcsolatát.

6 I 989 után, amely a Nyugathoz való szorosabb felzárkózási lehetőségeknek egészen új teret nyitott, megerősödtek és megszaporodtak a korábban halkan és gyakran csak távolról hallható hangok, amelyek ismét a magyar-török nyelvi és etnikai kapcsolatok elsőbbségét hangsúlyozzák a finnugor rokonsággal szemben.

7 Zimonyi István (1997:43 I) Szűcs Jenő (1997) munkájához írott utószavában az ilyen török-magyar rokonság elsőbbségét bizonyítani kívánó törekvéseket az úgynevezett kultúrnemzet-koncepción