Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

SZÖVÉNYI KATALIN: Egy kőszegi szabómester házának népe

8. Faragó például a háztartás funkciói közé sorolja a nevelési, oktatási, gazdasági, szociális, egészségügyi feladatok ellátását, míg a család feladatának csupán a csoport újrateremtését tekinti (Faragó 1994:9-1 I). 9. Lásd például Gyáni munkáit (1983, 1992). 10. A családciklus itt a házasságkötéstől a túlélő házastárs haláláig tartó időintervallumot jelenti. Vö. Kövér 1998:46. I I. Mint ahogy Tóth Zoltán szekszárdi esettanulmányában Schiszler Károly, kádármester háznépének a mester portáján egyedül élő háztartásának tagjait - családtagokat és alkalmazottakat egyaránt-tekintette (Tóth 1989:135-136). 12. Dreiszker Miklósnak és Strinkenbaum Katalinnak gyermeke. Lásd KVL Sághegyi-féle anyakönyvi kivonatok 1800-1900. 13. KVL Sághegyi-féle anyakönyvi kivonatok 1800-1900. 14- KVL Kőszeg városi jegyzőkönyv 1878. 01. 28 és 1878. 12. 30. 15. Az alkalmazottak számát hozzávetőlegesnek kell tartanunk, tekintve, hogy a visszaemlékezők más-más számokat, 3-10 közötti legényt említettek. Viszonyításképpen a népszámlálás adatai szerint Kőszegen 1910-ben 384 önálló iparos fele egyedül dolgozott, 1 10-en 1-2 főt, 39-en 3-5 főt, I 9-en 6-10 főt alkalmaztak. I 920-ból nincsenek adataink, I 930-ban 368 önálló iparos közül 197 egyedül dolgozott, I 10-en 1-2, 39-en 3-5, I 3-an 6-10 embert alkalmaztak. Dreisziger Ferencnek, még ha csak 3 alkalmazottja volt is - s ennyinek bizonyára lennie is kellett, hiszen egyenruhák varrásával foglalkoztak elsősorban - , az iparosok között kisebbséget alkotó „nagy műhelytulajdonosok" közé kellett tartoznia. 16. KVL Ipartestületi jegyzőkönyv, valamint a Kőszeg és Vidéke című hetilap korszakra vonatkozó hírei. 1 7. A vagyonukra, ingatlanjaikra vonatkozó hivatalos papírok szinte mind eltűntek a városi levéltár iratai közül. Ennek oka nagyanyám szerint elsősorban az, hogy a kitelepítések idején ismerőseik segítségével a hivatalokban őrzött dokumentumok közül is igyekeztek minél több, a család múltjára nézve terhelő bizonyítékot megsemmisíteni... 18. Dreisziger Ferenc első üzlete a város körén lévő Horváth-féle házban volt. Műhelyére (és kereskedésére?) vonatkozó újabb bejegyzés már a Belváros 43. sz. házát említi, ahonnan a visszaemlékezők szerint a Főtérre tette át kereskedését, ami körülbelül az 1920-as évek elejéig működött, műhelyt pedig a Király úton nyitott. (A Horváth-féle ház azonosítása eddig nem sikerült, így nem zárhatjuk ki az előbb említett belvárosi és a főtéri épületekkel való azonosságát sem.) Lásd KVL és a Szombathelyi Földhivatal telekkönyvi iratai. 19. A helyi szóhasználatban a „hegy" kifejezés a város környéki hegyoldalakban található szőlőket, gyümölcsösöket, erdőket, kerteket jelentette s jelenti a mai napig. 20. Járásán belüli részleges piaci, igazgatási és oktatási központ szerepét töltötte be: székhelye volt a járási szolgabírói hivatalnak, a királyi járásbíróságnak, közjegyzőségnek, adóhivatalnak, pénzügyőri szakasznak. A Nyugat-Dunántúlon Beluszky szerint hasonló pozíciója a századfordulón Magyaróvárnak és Szentgotthárdnak volt (Beluszky 1990:13-56). 2 I. Nagybani vásárlókörének például 95 százaléka veszett így el (Őry I 995:27 29). 22. 1880-ban a lakosságnak csak l/5-e, 1910-ben már több mint 50 százaléka, I 930-ban mintegy 4/ 5-e mondta magát magyar anyanyelvűnek. A két háború között a magyar anyanyelvűek körülbelül 60 százaléka más nyelven is, míg a német anyanyelvűeknek közel harmada csak saját nyelvén beszélt (lásd az 1900-as, 1910-es, 1920-as, 1930-as és I 938-as községsoros népszámlálási kötetek megfelelő fejezeteit). 23. Lásd az I 9 10-es, 1920-as, 1930-as és 1941-es népszámlálások községsoros adatait. 24. Három elemije, két polgári iskolája, iparos iskolája, kollégiumokkal ellátott katolikus tanítónőképzője, evangélikus leánylíceuma, bencés gimnáziuma, állami tanítóképzője volt, katonai alreáljából polgári jellegű reáliskolai internátus lett az 1920-as években