Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

KEMÉNYFI RÓBERT: Az etnikai tér és a nemzetállamiság eszméje

JEGYZETEK * A tanulmány az F 019280; F 030365 számú OTKA-pályázat támogatásával készült. 1. A tanulmány az amszterdami SIEF-konferencián ( 1998. április) elhangzott előadás magyar nyelvű, átdolgozott és bővített változata. 2. Az etnikai földrajz és térképezés története (Kocsis 1996; Klinghammer 1998). 3. Vagy éppen ezért a későbbiekben titkosítottak. 4- „E lexikon nyomán... nagyban és egészben kétségtelenül bebizonyítható, hogy nemcsak a rutén nyelvhatár nem változott meg a magyar előnyére, hanem a tót sem." (Lex. loc. regn. Hung. 1920. IV) 5. Nem véletlen, hogy ekkor jut nagy szerephez a különböző összeírások névanyagának visszamenőleges nemzetiségi értékelése is (Acsády 1896; Györffy 19 I 5:284-287). 6. Korabinszky János (Korabinsky Johannes Matthias) 1791 Novissima regni Hungáriái potomographica et telluris productum tabula. Wien O. Sz. K. Térképtár TM 6392. O. Sz. K. TM 6392. Korabinszky nemzetiségi térképét Arató Endre munkájának mellékletében is megtaláljuk (Arató 1960). Towson tevékenységének a Korabinszky térképpel való kapcsolatáról is találunk értekezést (Vallance-Torrens 1982). A térképpel kapcsolatos fenti bekezdés Plihál Katalin kutatása nyomán (Plihál 1997) állt össze. 7. Például Bartholomaeides. 8. A határok előre eldöntött futását és az etnikai viszonyok figyelmen kívül hagyását támasztják alá a békekötést megelőző antant háttérmegbeszélések és Apponyi felszólalásának hiábavalósága is (Litván 1998). 9. El kell ismerni, hogy Teleki vágya az első bécsi döntésnél beteljesedett (lásd a döntés részletes elemzését Gömörre: Keményfi 1998:124-130), bár az etnikai választóvonalak országhatárként való meghúzása ennél a döntésnél nem a cél volt maga, csupán jó, ismét külső nagyhatalmi politikai eszköz. 10. Az etnikai földrajztudományának, módszertanának, történetének összefoglalása: Kocsis 1998. ILA felsorolt munkákon kívül a nyelvszigetkutatások történetéről - a kutatások fő korszakából pozitív hangú tanulmány: Kovács 1942. Weber-Kellermann hivatkozott tanulmánya magyarul is olvasható (Weber-Kellermann 1986). Gazdag szakirodalommal, a nyelvszigetkutatások ideológiai hátterét pontosan bemutató legfrissebb munka: Fata 1999. A „nyelvsziget" terminust a német nyelvészetben még napjainkban is használják, bár pontosan tisztában vannak azzal, hogy mit jelentettek ezek a kutatások a 20. század első felében (Berend-Mattheier I 994). 12. Példaként említhető még Haushofer munkássága is, aki a nemzetiszocialista politikai törekvéseket földrajzi érvekkel támasztotta alá, és a megindított Zeitschrift für Qeopolitik című folyóiratban a geopolitikát egyenesen államtudományként definiálta (Ebeling 1994). 13. „A »nacionalizmus« terminust a Gellner által adott definíció értelmében használom, azaz e fogalom »elsodlegesen olyan princípium, mely a politikai és nemzeti egység kongruenciáját tartja szüksegesnek«." (Hobsbawm 1997:17.) 14. A versenyelmélet a kelet-közép- és délkelet-európai nemzetállamokban is magában foglalja az új bevándorlókkal, gazdasági menekültekkel való hasonló bánásmódot, mint Európa nyugati felén (például toloncegyezmények). Ekkor a térbeli etnikai határok helyett a szimbolikus határok kerülnek előtérbe. 15. A nacionalizmussal foglalkozó elméletek teljes összefoglalása túlmutat e tanulmány keretein. A tanulmány csupán a nacionalizmus térszerkezeti, államterületi vonatkozásaira (Smith 1995:

1 I) hívja fel a figyelmet. 16. Magyar nyelven az elméleteket összefoglalja: Romsics 1998:9-15. 17. A saját etnikai tér is felsorakozik tehát az etnikum fennmaradását biztosító mítoszok közé (Smith 1995:30).