Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)
KEMÉNYFI RÓBERT: Az etnikai tér és a nemzetállamiság eszméje
18. Ez a törekvés akkor erősödik fel igazán, ha olyan, idegen népcsoport által lakott területről van szó, amely egy nemzet mitologikus eredetéhez tartozik (Bartha 1993) (például a szerb-koszovói válság kapcsán), vagy hosszú, évszázados „véres" védő harcok színtere volt (például Erdély: magyar-román burkolt/nyílt konfliktus). 19 A kelet-európai, néprajzi értelmű „etnikum" és a nyugati (és ezen belül is a barth-i) „etnicitás" fogalmának ilyen értelmű kritikai szétválasztása: Wilhelm 1996:28-29. 20. Ilyen jellegű, a nemzetiség veszélyeztetettségi érzéssel telített meghatározásaiból például: Nagy 1971: Mikó 1971. 21. Brubaker ezzel az állítással azonban vitatkozik. Vitatja Kelet-Európa „lőporos hordóként" való bemutatását. Úgy látja, hogy az anyaországi nacionalizmus csak nagyon ritka esetben csap át fegyveres konfliktusba. Nem természetes jelensége a fegyveres etnikai konfliktus a kelet-európai kisnemzeti nacionalizmusoknak (Brubaker 1996:32). 22. A modern statisztikatudomány a 19. század második felében a nemzetiség aránylag leghitelesebb - bár korántsem egyedüli - ismérvének a nyelvi hovatartozást fogadta el. Jelentős mérföldkő volt ezen a téren az 1872. évi szentpétervári nemzetközi statisztikai kongresszus, amely több elvi kérdés tisztázásával és a népszámlálások egyöntetűségére tett szakmai javaslataival hatékonyan elősegítette az e téren működő szakemberek munkáját. A kongresszus úgy határozott, hogy az egyes államok nemzetiségi összetételét a jövőben a lakosság nyelvi elkülönülése alapján kell megállapítani (Polpély 1991). 23. A vizsgálatok részletes leszármazási elemzést is tartalmaztak. 24. A módszerek részletezése: Hoóz 1985. 25. Az 1990-es népösszeírás Magyarországon csupán 142 283 cigány etnikai kisebbséghez tartozót számlál. Anyanyelvként a cigányt I 990-ben 48 072 fő vallotta a sajátjának ( I 990. évi népszám. 1993). 26. A vita tanulságának összegzése és a kérdés részletes tárgyalása: Keményfi 1999). 27. A történeti Gömör és Kis-Hont megyében. 28. „Ma fontosabb, mint bármikor volt, szembeszállni azokkal, akik azt állítják, az etnicitás... mintegy az emberi természethez... tartoznak s tartoztak mindig." (Hobsbawm I 992:34.) 29. A nem mérhető kulturális szimbolizációra, határokra példa, hogy a cigányság elhatárolásában az életmód, antropológiai jegyek mellett az iskolázottság, a valláshoz, munkához való viszony, a gyermekek száma és a házasságkötéskor betöltött életkor is szerepet játszik. 30. Másik sokat emlegetett példa az etnikai önazonosság és a statisztikai önbevallás eltérésére a magyarországi németség 2. világháború utáni magatartása. A kitelepítések miatt a következő évtizedekben a hazai németség nagy része hivatalosan nem vállalta fel a kellemetlen történelmi tapasztalatok miatt német identitását. 31. A Ladányi-Szelényi szerzőpáros a legetikusabb felmérésnek (ha már mérünk) szintén csak a nemzetiségi önbevallást tudja elfogadni. 32. Wirth gyűjtötte össze és próbálta meg rendszerezni a különböző meghatározásokat (Wirth 1979:75-86). 33. Wirth egész munkája a földrajzi szemlélet jelentését igyekszik bemutatni (Wirth 1979). 34- A történeti demográfiát, a történeti földrajzot kivéve, és - mint arról volt szó - történeti vizsgálatokat az etnikai földrajz is végez. 35. Hasonlóan a természeti táj fogalmához a természeti földrajzban (Berényi I 997: 1 10). 36. „A helyet nem szabad összetéveszteni a térrel. A tér és a hely között az a különbség, hogy a térnek száma, a helynek arca van." (Hamvas Béla nyomán idézi Nemes Nagy 1998:88). 37. A tér kutatására interdiszciplináris vizsgálatok lehetőségeiről Janus 1987. tél. 38. Kraas-Schneider is felsorolja az etnológiai módszereket (például résztvevő megfigyelés), melyekkel egyedi kutatásokat végezhetünk (Kraas-Schneider 1992:1 78). Néprajzi módszerek földrajzi vizsgálatokban: Keményfi 1998:10-17. A modern társadalomföldrajzban is megjelentek a
