Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/2 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)
RUTHERFORD, ERIK: Tony Gatlif Gadjo Dilo című filmje és a roma érdekek
ERIK RUTHERFORD Tony Gatlif Qadjo Duo című filmje és a roma érdekek* Ez az esszé Gatlif legújabb filmjének, a Qadjo Dííónak az elemzésére vállalkozik, mely egy párizsi fiatalember valamelyik távoli romániai cigány faluba utazását és ottani kalandjait meséli el. A dolgozat elsődleges célja, hogy a cigányok filmbeli ábrázolásával kapcsolatos, különböző olvasatú nézőpontokat mutassa be. Az egyik központi kérdés ezzel kapcsolatban: milyen háttérismeretekre van szükségünk ahhoz, hogy nézőként megérthessük a romaként ábrázolt kulturális másságot, egzotikus világot, és hogyan kerülhető el eközben a (negatív) sztrereotipizálás. Nr^últ év decemberében megkérdeztem Dimitrina Petrovát, a European Roma Rights Centre ügyvezető igazgatóját, hogy látta-e Tony Gatlif* legújabb filmjét, a Qadjo Dí/ót"*. Dimitrina azt felelte, látta, és elmondta a következő történetet. Egy New York-i kollégája, aki maga is tevékeny jogvédő, az előző nyáron lelkendezve tudatta Dimitrinával, hogy egy „rendkívüli" filmet látott egy részben algériai, részben roma származású francia rendezőtől. Mondanom sem kell, hogy a Qadjo Dí/óról volt szó, s a New York-i férfi úgy gondolta, a film széles körű európai terjesztése a lehető legnagyobb jótétemény lenne a roma jogok védelmében. Dimitrina megszerezte a videokazettát és budapesti irodájában roma és nem roma nézők egy meghívott csoportjának levetítette a filmet. Egy júniusi napon körülbelül tizenöt ember ült némán a képernyő előtt. A film egy Stephane nevű fiatal párizsi férfiról szól, aki megfogadja, hogy felkutat egy Nora Luca nevű cigány énekesnőt, akit halott édesapja nagyon kedvelt. Útja során több hónapon keresztül egy Bukarest környéki cigány településen lakik. Stephane egy felvételt hord magánál Nora Luca hangjáról, abban a reményben, hogy valaki majd ráismer és útbaigazítja. Egy fagyos estén, amikor éppen fogalma sincs, hol fog aludni, összeismerkedik egy öregedő cigányzenésszel, Izidorral, d aki részeg színpadiassággal gyalázza a román hatóságokat, amiért börtönbe zárták a fiát, 7 Ardjanit. Izidor szívélyesen fogadja a tévelygő gádzsót, mintha az isten küldte volna, és o azt állítja, hogy ráismer a felvételről hallott hangra. Végül magával viszi Stephane-t a újfalujába. A falusi romák befogadják Stephane-t, és ő is beilleszkedik a közösségbe. Hamarosan S ,g beleszeret egy Sabina nevű táncosnőbe, aki Izidorral együtt lép föl a helyi ünnepségeken. A lány tolmácsolásával Stephane felvételeket és feljegyzéseket készít a helyi roma zenészekről és énekesekről. A tragédia akkor következik be, amikor fél év után Ardjani kiszabadul a börtönből. Kocsmai verekedés során egy eldobott korsóval véletlenül megöl egy helyi román rendőrt, amire válaszképp egy egész tömeg támadja meg a roma falut. A pogrom során az összes lakost elűzik, s a falut porig égetik. I 03
