Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

VIDACS BEA: Futball és gyarmatosításellenesség Kamerunban

VIDACS BEA Futball és gyarmatosításellenesség Kamerunban* A dolgozat azokat a francia- és gyarmatosításellenes narratívakat vizsgálja meg, amelyek az 1994-es futball-világbajnokság során, Kamerun gyenge szereplését követően születtek meg. Miközben egy rádióműsor betelefonáló hozzászólásaiban a kameruniak magyarázatot kerestek csapatuk gyenge szereplésére, talán a leghevesebb viták a francia vezetőedző személye körül alakultak ki. A dolgozat megvizsgálja az edzőre vonatkozó hozzászólásokat, és megállapítja, hogy ezek részben a kameruniak nacionalizmusának kifejezői, amennyiben a helyi edző követelésével egyben az ország autonómiáját hangoztatják. Másrészt a francia edző hibáztatásán keresztül kritikáját adják a gyarmati múltnak és a neokolonialista jelennek, amikor egyes hozzászólások azt a nézetet képviselik, hogy a francia edző pusztán franciaságából adódóan nem akarhatta győzelemre vinni annak az országnak a csapatát, amely hajdan Franciaország gyarmata volt. Kai ímerun Közép-Afrikában található, mintegy 13 millió lakosságú, soknemzetiségű (-etnikumú) ország. A legfontosabb kulturális választóvonalak a francia nyelvű keleti és az angol nyelvű nyugati rész, valamint a muzulmán észak és a keresztény dél között húzódnak. Az angol-francia nyelvű megoszlás a gyarmati múltat idézi, mivel a kezdeti német gyarmatot 1916 után angol és francia ún. Népszövetségi Gyámság váltotta fel, és a gyámságot gyakorló angolok és franciák rányomták bélyegüket az adminisztrációjuk alatt élő népességre, többek között nyelvhasználatukra. Az angolnyelvűek mostanra már etnikus csoportként szerepelnek, jóllehet a terület sok különböző kultúrájú, nyelvű törzset foglal magában. (Ez egyébként nem jelenti azt, hogy az angolnyelvűek, akárcsak a francianyelvűek, az európai eredetű lingua francán kívül ne beszélnének helyi, törzsi nyelveket is.) Az angolnyelvűek, akik mintegy 20-25 százalékát teszik ki a lakosságnak, úgy vélik, hogy francia nyelvű honfitársaik kisemmizték és elárulták őket, amennyiben az I 959-es, ENSZ által el- R lenőrzött népszavazást követően - melynek során az angol fennhatóság alatt álló volt Német £ Kamerun lakóinak egy része a jelenlegi Kamerunhoz csatlakozott - fokozatosan elvesz- értették autonómiájukat és sajátos identitásuk kifejezésének jogát. <N A fenti nagyobb csoportosulásokon kívül az angolnyelvűek mellett, akik a délnyugati ^ és északnyugati tartományokban laknak, fontosak még a bamilekék, akik a nyugati tartományból származnak, és a betik, akik a központi és déli tartományban találhatók, valamint a baszák és dualák Littoral tartományból. A betik Yaounde, a főváros közelében élnek, és közülük került ki Kamerun elnöke, Paul Biya is. A „beti" egyébként eredetileg nyelvészeti kategória volt több dél-kameruni fej nélküli társadalom nyelvének összefoglaló megjelölésére (például bulu, ewondo, eton). Ezek az utóbbi években, vélhetőleg éppen Paul Biya hatalomra jutásának következtében, beti néven egységesülnek. 2 5