Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

Tabló - Múzeum - párbeszédben (Lackner Mónika)

Európában valószínűleg nem alkalmazható. Az arnhemi szabadtéri néprajzi múzeum (Hollandia)

13 kísérletként életnagyságú bábuk beöltöztetésével idézi fel az egykori lakókat: a sörözőben férfiak ülnek, illetve az egyik ház kis kamrájának ablakán bemászó fiatal férfi és az őt váró nő figurájával a muzeológusok a szerető éjjeli látogatását idézték meg: a jelenet az azon a vidéken elterjedt szokás mellett a kis szoba funkcióját is megvilágítja. Az életszerűség megjelenítésére bizonyos illatok, szagok is alkalmasak (ezt a módszert a falusi mosoda épületében alkalmazták), más esetben erre a tárgyak önmagukban is alkalmasak (ünnepi ebéd utáni állapotot idéző asztal). Fontos a helyes arányok, a mértékletesség elvét követve az extrém megoldások elvetése - így a látogatónak az az érzése támad, mintha a gazda visszatért volna a házába. A látogatókkal való intenzív kapcsolattartást tekinti a jövő útjának Beuren I 995-ben megnyílt szabadtéri múzeuma.

14 Egyrészt széles programkínálattal, múzeumpedagógiai munkával próbálja látogatóit megnyerni és a múzeumhoz kapcsolni, másrészt a gyakori felmérések segítségével a látogatók igényeit és elvárásait megismerve kívánják a múzeum életszerűségét növelni: a látogatók kérésére háziállatokat szereztek be, korabeli konyhakerteket telepítettek, illetve növelték a kézműves-bemutatók számát. Werner Sasse,

15 a Hohenloher Freilandmuseum munkatársa azonban arra figyelmeztet, hogy az életszerűség bemutatásával is vigyázni kell: nem szabad, hogy a látogató által elvárt romantikus kép, a hangulat- és idillkeresés téves ismeretek rögzüléséhez vezethessen. Az épületekben kihelyezett szöveg szerepe az információközlésen kívül éppen az, hogy ezt a hangulatot megtörve tudatosítsa: a látogatók múzeumban vannak. Nagyon fontos a látogatók információszerzésének irányítása: az utóbbi évek pozitív tapasztalatai közé tartozik, hogy a megfelelő információk segítségével a látogató a nagygazda-kultúra mellett egzisztáló szegénység jelenlétét is megértette. Emellett aktivitásra ösztönző programokkal a tanulási folyamat, a pontosabb információszerzés befolyásolható: az egyes munkafolyamatokban való részvétel ugyanis olyan kérdésekre ösztönöz, amelyeket a látogató különben nem tenne fel. A 25 éve fennálló Bad Sobernheim-i szabadtéri néprajzi múzeum számos látogatófelmérést végzett, amelyből kitűnt, hogy igen nagy igény mutatkozik az élményszerű bemutatásra. Klaus Freckmann

16 azonban arra figyelmeztet: ha szakmailag a legkisebb kétely is felmerül, nem szabad engedni a nyomásnak. így például a múzeum nem lehet kerete a viseletbe öltözött együttesek bemutatkozásának, ha a viselet abban a formában, ahogyan az egyesületek felélesztették, nem létezett. Dieter Kauss

17 Gutach szabadtéri néprajzi múzeumának látogatottsága kapcsán azt fejtegeti, hogy az intenzív múzeumpedagógiai munka ellenére a látogatók száma nem feltétlenül emelkedik vagy stagnál. A látogatószám növelésének igénye a szabadtéri néprajzi múzeumokat a szabadidőparkok irányába sodorhatja. A legbiztosabb - bár hatásában nem azonnal lemérhető - módszert a szakmai munka erősítése jelentheti: az újabb kutatások segítségével nyert információk közvetítése hat a látogatókra, hosszú távra képes megnyerni őket. A ballenbergi

18 (Svájc) szabadtéri néprajzi múzeum látogatókutatási eredményeit elemezve Christian Siedler szintén a szakmai munka elsődlegességét hangsúlyozza: a nagy tetszési indexszel működő múzeum látogatottsága éves szinten kiegyenlített; nem befolyásolják jelentősen sem az időszaki kiállítások, sem a kedvezőtlen időjárás. A tudo-