Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 2/1 (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1999)

Tabló - Susan F. Hirsch: Pronouncing and Persevering Gender and the Discourses of Disputing in an African Islamic Court (Füssi Nagy Géza)

kok és eszmények, elvárások kifejezése és hangoztatása a viták kapcsán, ideológiateremtés metalingvisztikai eszközökkel. Az alábbiakban az egyes fejezeteket ismertetem rövid összefoglalók formájában. Peres ügyek és a nemek diszkurzív megjelenése A fejezet általános elméleti fejtegetés a nemekre jellemző viselkedési formákról, a beszéd stiláris sajátosságairól, különös tekintettel a vitás kérdésekben vagy jogi fórumokon való megnyilvánulásokra. A szerző szembeállítja a patriarchális és a feminista szemléletet. Az előbbi szerint a nők érvelése alacsonyabb szociális helyzetük miatt általában gyönge, míg az utóbbinak lényege, hogy a nők kompromisszumkészsége a dolgok mélyebb feltárását teszi lehetővé, ennélfogva erős. A férfiak a szuahéli társadalomban is kétségtelenül gyakoribb közszereplők, így nyelvezetük is jobban megfelel a hivatalos fórumok követelményeinek, ám ez nem jelenti, hogy a falu vagy a család dolgaiban lényegesen többet „beszélő" nők kompetenciája a lényeget tekintve bármivel is csekélyebb lenne. A felek előadásában azonban a történetek a bíróságon konkrét szövegekké válnak, amelyek több szempontból tükrözik a nemek társadalomban játszott szerepét. A nők szövegeivel kapcsolatos sztereotip vélemények és előítéletek: terjengősen mesélnek, vádaskodnak, pletykálkodnak, „kiteregetik a közösségi/családi szennyest", míg a férfiak: metalingvisztikai természetű nyilatkozatokat és kijelentéseket tesznek, a mindenkori eseteket illusztrálják, a véleményeket értelmezik, állításaikat igyekeznek tényszerűen megfogalmazni. A társadalmi értékítélet alapja mindezzel kapcsolatban például az, hogy a bíróságon panaszkodó nő képe ellentmond a hagyományos eszményképnek számító béketűrő asszony alakjának. Mindkét nem képviselői gyakran proverbiálisan hivatkoznak a bevett társadalmi normákra: amint mondani szokás." Mindemellett az alkalmasint a nő javára döntő bíró is elmarasztaló véleménnyel van az „asszonybeszédről". A szuahéli társadalom megjelenési formái A szuahéli jog rugalmas. A vizsgált témakörön belül ismeri az időleges és a végleges válás fogalmát. A szerző „forrása" szerint: a házastársak kétszer is elválhatnak, majd visszatérhetnek egymáshoz. A harmadik válás után azonban a nőnek máshoz kell férjhez mennie, és vele kell hálnia, mielőtt ismét visszatérhet első férjéhez! Az ezzel kapcsolatos események a lehető legegyszerűbben zajlanak, mivel a hagyományos szuahéli család féltékenyen őrzi belső világát és annak titkait. A szerző által átélt konkrét esetben az adott családhoz való viszonya megváltozott, amint az eszményített családi élet mögül kipattant botrány (elvált férj Tanzániába „rabolja" két fiát) fölveti belső zavaraik nyilvánosságra kerülésének veszélyét. Mindennek hátterét a sokrétű szuahéli társadalom szolgáltatja. Az Arábia több részéről a középkortól, majd az ománi szultán Zanzibárra településétől ( 1841 ) érvényesülő külső hatás, az alapvetően kereskedő-halász-kézműves gazdasági szerkezet, a hátország népeihez fűződő kapcsolatok több síkon rétegezett, bonyolult hierarchiával rendelkező társadalmat eredményeztek. A szuahéli gazdaság és kultúra a gyarmatosítás