Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

BALI JÁNOS: „Hungarofradizmus" Egy sportegyesület szimbolikája

a szentség, a transzcendentális jelleg, az eleve elrendelt, a mindenekfölött álló erkölcsi világkép, a családeszmény stb., melyek a vallási rendszerekben is központi szerepet betöltő kategóriák. Emiatt egyes szurkolók a Fradi-identitásukat a valláshoz hasonlóan élik meg, hasonlóan jellemzik. A hit mindkét identitás lényeges szervezőeleme, amit az FTCnél leginkább a Fradi-szív jelképez. A Fradi-játékosok és -szurkolók vallásossága a közvélemény szemében a többi magyar csapatéhoz képest erősebbnek hat. I 995 április 22-én Hévízen avatták és szentelték fel az ország első Fradi-templomát. Az épület falát, amelyet halvány zöld és fehér színekre festettek, egy hatalmas, közepén Fradi-címerrel ellátott Fradi-zászló borította. A település polgármestere az avatást követően így nyilatkozott: „Úgy érzem, Hévíznek sokat jelent ez a templom, hiszen városunkban is rengeteg a Fradi-drukker. Mint ahogy az apát úr mondta, Jézus Szíve templom, ugyanakkor a zöld-fehér színek önmagukért beszélnek. Vallásos csapatról van szó, éppen ezért kaptak egy külön kis sarkot a templomban, Fradi-zászlóval, zöld-fehér virágokkal, és egyéb «relikviakkal», melyek remekül megférnek a kis Jézust tartó Szűz Máriával."

20 A vallásosság mint érték a fradizmus része, ezt bizonyítja az is, hogy az I 990-es évek első felében a Ferencváros labdarúgócsapatában az egyik legnépszerűbb futballista Telek András volt, aki a szurkolók rokonszenvét - nem kis részben - közismert istenhitének köszönhette.

21 A fradizmusban megjelenik a jótékonyság eszmeisége is, mely a Fradi által preferált magatartásmintákban összpontosul. A Ferencváros kötelességének érzi, hogy segítsen akkor, ha egy jótékonysági mérkőzésre invitálják a csapatot.

22 Ez éppúgy annak a „szívből jövő", önzetlen nemzeti eszménynek a része, mely a hideg, racionális, számító és anyagias értékfelfogással szemben többek között a Fradi-„szív" - MTK-„szívtelenség" ellentétében is kifejeződésre jut. Az FTC vezetősége I 995 tavaszán kitüntette a serdülőcsapat edzőjét, aki megmentette egy - a pályán rosszul lett - játékosa életét.

2 3 A kitüntetés egyben jelzi azt is, hogy egy Fradi-játékosnak (edzőnek) olyan tulajdonságokkal kell rendelkeznie, olyan értékmintákat kell megtestesítenie, mint az áldozatvállalás, a hősiesség, a bátorság, a jótékonyság és az életmentés, amelyek gyakran a konkrét sportteljesítménnyel szemben vagy azt megelőzően prioritást élveznek az adott személy megítélésében. Fradi-centrizmus A fradizmus és a nemzet közötti párhuzamot azok a jelenségek alkotják, amelyeket az etnicitás és az etnocentrizmus fogalmi párjának segítségével Fradi-centnzmusnzV. nevezhetünk. Azokat az értékeket, elképzeléseket, képzeteket, illetve ezek példáit vehetjük ide, amelyek a Ferencvárosi TC központi szerepét és pozícióját hangsúlyozzák más csapatokkal és egyesületekkel szemben. Ezeknek éppúgy lehetnek a saját értékeket kiemelő pozitív értelmű, mint a másikat negatív értékekkel társító, lekicsinyítő megnyilvánulásai. A Fradi-centrizmus etnikai, társadalmi, felekezeti különbségeket hirdető és a másik csapatot ilyen értelemben deviánsnak és másodrendűnek beállító elképzelések példáinak gazdag tárházát mutatják a szurkolói rigmusok. A vallási vagy etnikai alapú magyarzsidó és magyar-cigány ellentétpárokban a Fradi mindig a „tiszta magyar" csapatot testesíti meg. A magyar-zsidó dichotómia történeti előzményei olyannyira csak a Fradi-