Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

BALI JÁNOS: „Hungarofradizmus" Egy sportegyesület szimbolikája

BALI JÁNOS „Hungarofradizmus" Egy sportegyesület szimbolikája A Fradi (Ferencvárosi Torna Club) az egyik legnépszerűbb labdarúgócsapat Magyarországon. Számos más csapathoz hasonlóan a Ferencváros is jellegzetes játékstílust kezdett kialakítani a századforduló után. Régi ellenlábasával, az MTK-val (Magyar Testgyakorlók Köre) ellentétben, melyet a nagyon technikás, racionális, „ésszel" való játékstílus jellemzett, a Ferencváros a „szívével" játszott. Az idők során a Fradival társított értékek - mint a szembenállás a hatalommal és a modernizációval, hagyomány és nemzet - máig széles körben népszerűek Magyarországon. A Fradival azonosított különböző nemzeti kategóriák, értékek és identitásminták olyan Fradi-szimbólumokban élnek tovább, mint a Fradi-szív, a zöld-fehér színkombináció, a Fradi-vér és a zöld sas. A Fradi szurkolói egy nagy család tagjainak tekintik magukat és egymást, melyben a mindennapi kapcsolatok a vérségi rokonság mintáján alapulnak. A Ferencváros által megtestesített értékek és minták, melyek révén a csapat igen korán popularizálódni kezdett, alkalmassá tették arra, hogy mind a szurkolók, mind a támogatók körében széles tömegbázisra tegyen szert. Ennek következtében ha ma a Fradi bármelyik külföldi csapattal játszik mérkőzést - mint például 1995-ben az Ajax Amsterdammal -, ez az esemény a tömegkommunikációban könnyen nemzeti küzdelem vagy nemzeti küldetés minősítést kap. £\ magyarországi médiában az 1990-es évek végén, a Ferencvárosi Torna Club külföldi befektetők általi privatizációs kísérleteivel kapcsolatban egyre többször elhangzott: „A Fradi nemzeti kincs, a Fradi ezért nem eladó!" Vajon hogyan válhatott a Fradi a „nemzet csapatává", egyáltalán mennyiben jelent ez többet, mint egyszerű címke, melyet a köztudat ragasztott az egyesületre? Miért vált egy, a századfordulón még a budapesti, IX. kerületi német kispolgársághoz kötődő klub (csapat) az ország legnépszerűbb egyesü- o létévé? Miért van az, hogy ha a Fradi egy más nemzetbeli csapattal játszik, a mérkőzés J> a szurkolók, valamint az írott és az elektronikus média egy részének interpretálásában a ^ nemzeti sorskérdések szintjére emelkedik? _L A kérdést két irányból közelítem meg. Egyrészt abból indulok ki, hogy a nemzethez és egy egyesülethez tartozás érzése és mintakészlete több ponton is párhuzamba állítható egymással. Ezen túlmenően a „nemzeti csapat" szimbolikus konstrukciójának megvannak a jól körülhatárolható társadalomtörténeti előzményei, melyek nélkül az nem értelmezhető. Más szóval a kérdés az, hogy miért éppen a Fradi az az egyesület (csapat) Magyarországon, melyben mindezek a tartalmak egyszerre és annyira konkrétan megjelenhetnek. Ennek kapcsán visszanyúlok a nemzet és a klub által közvetített azonosulási minták problematikájáig. Másrészt foglalkozom a média - ezen belül a sportsajtó szerepével, mivel feltevésem szerint a média a „hungarofradizmus" megkonstruálása- 85