Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

GRANASZTÓI PÉTER: Eltűnt mindennapok nyomában. Mezővárosi társadalom a tárgyak tükrében (Kiskunhalas 1760-1850)

14- Az átlagos juhdarabszámról csak a függelék táblázata tájékoztat. 15. A földek nagyságát szinte mindig redimált forintban adták meg. Ez után járt megfelelő nagyságú szántóföld, kaszáló, kender- és kukoricaföld, nádjuss stb. A földbirtokviszonyok korszakunk második felére áttekinthetetlenné váltak, hiszen az egyes földdarabokat a tiltások ellenére külön is értékesítették. Ez az állapot a hagyatéki leltárakban is tetten érhető, az egységesítés lehetetlennek tűnt. 16. Az okok között lehet még megemlíteni, hogy a Redemptio után néhány évvel megindult a földaprózódás, sokan gyorsan elszegényedtek. De csak a hagyatéki leltárak szolgáltatta információk alapján nem tudjuk jelenleg eldönteni ezt a kérdést. I 7. Két számítást végeztünk, először az 1800 előtt és után keletkezett leltárak arányát hasonlítottuk össze (34.5 százalék , illetve 65,5 százalék) a csoportokéval, majd a harmincévenkénti időszakok átlagait (I 760-1 790, 1790-1820, 1820-1850; 21 százalék, 52 százalék , 27 százalék). 18. Hasonlókat tapasztalt Szilágyi Miklós (1995) gyomai vizsgálataiban: „A mai szemmel szegényesnek látszó szerszámkészlet-leltár mégsem lehet a rossz adminisztráció következménye. Nem valószínű, hogy lényegesen gazdagabb lett volna ennél a szerszámanyag: a legszükségesebbek mindenütt megvoltak, a nem minden nap szükségesekkel pedig kölcsönösen kisegíthették egymást." (Szilágyi 1995: 192-193). 19. Király-Benda 1988. 20. Az összehasonlíthatatlanságra jó példa, hogy a 100 forintos vagy annál több földdel rendelkezők - akik a csoportjaink két nagygazdálkodó rétegének felelnek meg (15 százalék az arányuk) aránya I 745 és 1855 között kb. 50 százalékról kb. 5 százalékra csökkent (Bagi 1995: 103). IRODALOM BAGI GÁBOR 1995 Jászkun kerület társadalma a Redemptiótól a polgári forradalomig. Szolnok. BENDA GYULA 1989 Inventárium és paraszti gazdaság a XVIII-XIX. században. Zalai Gyűjtemény 28:241-249. 1992 Az anyagi kultúra történeti vizsgálata: inventárium, kvantifikáció, osztályozás. In Közelítések. Néprajzi, történeti, antropológiai tanulmányok Hofer Tamás 60. születésnapjára. Mohay Tamás, szerk. 383-387. Budapest. BENJAMIN, WALTER 1

982 Das Passagen Werk. In Gesammelte Shriften, Band 5, Teil I

. Frankfurt am Main. 1

989 Paris, capitale du XIX

e siècle. Le livre des passages. Paris. BÖDEKER, HANS-ERICH 1994 Marchands et habitat: Le Nord-Ouest d'Allemagne vers 1800. Revue d'Histoire Moderne et Contemporaine 41 (4): 571-600. CIBOIS, PHILIPPE 1987 L'analyse factorielle. Paris -