Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

FÜLÖP HAJNALKA: A varró falu

FULOP HAJNALKA A varró falu A dolgozat egy női munkával - a hímzéssel-varrással - és annak egy kalotaszegi falu lakóinak gazdasági életében betöltött szerepével foglalkozik. A varrás és a kézimunka-kereskedelem az 1989-es romániai politikai fordulatot követően kialakult új gazdasági feltételekhez való alkalmazkodás egyik példája, mely egy évszázados hagyomány felelevenítését, illetve részben folytatását is jelenti. Ennek következtében - a varrással megszerezhető jövedelem révén - a nők szerepe a családfenntartásban egyre jelentősebbé vált egy olyan helyzetben, amikor a gazdasági feltételek megváltozása a falubeli férfiak munkalehetőségeinek visszaszorulásával járt együtt. A dolgozat a varrás, varró fogalmak helyi értelmezésével, a kézimunkázás technikájával, az áru előállításának körülményeivel, végül az értékesítésével foglalkozik. A korábban rendszertelen jövedelemkiegészítő varrás (hímzés) I 990 óta állandó és általános pénzkereseti forrássá vált. A vizsgált falu minden női lakosa valamilyen mértékben részt vesz ebben a tevékenységben, és ennek megfelelően négy különböző csoportba sorolható: megrendelést teljesítő bedolgozó, egy személyben varró és kiskereskedő, saját áruját részben előállító és értékesítő, valamint áruforgalmazó. Abból a szempontból, hogy a varrás és a varrással megszerezhető jövedelem milyen szerepet tölt be a családi háztartáson belül, ismét különböző kategóriákat állíthatunk fel. A varrásnak mint piacra termelésnek a velejárójaként az asszonyok új üzleti kapcsolatrendszert alakítottak ki a faluban és a falun kívül egyaránt. A nők átalakuló életformájának következményei a családok és a falu mindennapi életében, az emberek mentalitásában, értékrendszerében is éreztetik hatásukat. ií\ kalotaszegi Gyerőpataka

1 a Nádas mentén található, körülbelül félúton Kolozsvár és Bánffyhunyad között, két főutat összekötő mellékút mentén. A falu fekvése

2 és megközelítésének nehézsége meghatározóan hatott a falu életére. A település dombok között található, termőföldje gyenge, a határ (I 959 kat. hold) inkább gyümölcstermesz- ^ tésre és állattartásra alkalmas, csak kis területen lehet eredményesen gabonát, kapásnö- 7 vényeket és zöldséget termeszteni. A falu gazdasági életére vonatkozó korábbi adatok ^ (MKKSH 1902, 1912a, 1912b; Sebesi 1932; Jankó 1993) és az 1995-1 996-os viszonyok l ismeretében elmondható, hogy a gyerőpataki növénytermesztés és állattartás csak a családok önellátását szolgálta és szolgálja. Gyerőpataka lakói református magyarok; az egyház által nyilvántartott lélekszám 1996ban 475 volt, 443-an éltek állandóan a faluban. I 870-ben épült meg a Nagyvárad-Kolozsvár vasútvonal (Tominac 1905), és ennek következtében fokozatosan megélénkült a gazdasági élet, fejlődésnek indultak a Gyerőpataka körzetében található bányák, gyárak, majd a villanytelep. Ez a fellendülés bizonyíthatóan csak a századfordulót követő harmadik évtizedtől hatott komolyabban a gyerőpatakiak életére, amikor a férfiak egynegyede pályamunkásként dolgozott, többen 3