Földessy Edina, Szűcs Alexandra, Wilhelm Gábor: Tabula 1. (Néprajzi Közlemények; Budapest, 1998)

Tabló - Webology. Kultúrakutatók a világhálón (Pusztai Bertalan)

tikusoknak és nyelvészeknek. Megszólalási, értsd: levélírási joga pedig minden felirat­kozottnakvan. A listára küldött leveleket minden tag megkapja. Az aktivitás természe­tesen változó: vannak napok, amikor záporoznak a különböző levelek, és persze vannak csendesebbek, amikor mindössze egy-két írás érkezik. Az egyik legfontosabb jellemző azonban az a demokratikus szellem, amely ezt a listát jellemzi. Itt az érdeklődési körbe tartozó kérdések mindegyikének létjogosultsága van. Az Internet sugallta közvetlenség jótékonyan hat a tudományos párbeszédre. A levelezési lista tudományos színvonalára, a diskurzus stílusára a szerkesztő, Anthony Galt (Professor of Social Change and Development and Anthropology, Uni­versity of Wisconsin, Green Bay) ügyel. Minden levél és hozzászólás csak az ő jóváha­gyásával kerülhet a lista nyilvánossága elé. Reklámokat, technikai részleteket tárgyaló, nem megfelelő hangnemű vagy a listához nem kapcsolódó leveleket visszautasíthat a szerkesztő. (A nem kért „kéziratokat" itt sem őrzik meg, de legalább visszaküldik.) Az egyes leveleket a tagok a szerkesztő osztályozásában kapják meg. A üzenetek döntő része konferenciahirdetés, könyv- és filmismertetés, információkérő vagy bemutatkozó levél. A lista céljai a következők: 1. tudományos viták fórumává lenni az egymástól távol élő kutatók számára; 2. a társaság tevékenységének kialakításához segítséget nyújtani; 3. a társaság híreit naprakészen közvetíteni; 4. más, a témába vágó hirdetések közzététele; 5. az Európa iránt érdeklődő antropológusok és más kutatók közösségének összefogása; 6. olcsó és egyszerű kommunikációs csatorna biztosítása; 7. könyvismertetések, bibliográfiák és konferenciabeszámolók megjelentetése és ar­chiválása. Az internetes levelezési listák, így ez is az egy-egy téma iránt érdeklődőknek kínál könnyű, gyors és olcsó kapcsolattartást, globális méretűvé téve például az Európával foglalkozó kultúrakutatók tudományos párbeszédét. A lista tagjai ráadásul rendszere­sen letölthetik a résztvevők nevét, munkahelyét, címét tartalmazó fájlt is, és így újabb kapcsolatok szövődhetnek. Talán hadd hozzak egy személyes példát ennek illusztrálásá­ra. I 996 júniusában még egyetemistaként sokat okulva, de a részvétel leghalványabb szándéka nélkül olvastam a H-SAE-n folyó tudományos diskurzust. Egy pénteki napon azonban egy listán kívüli angol levelet is találtam a postaládámban. Ebben Thomas Wilson, a belfasti Queens University antropológusa minden különösebb udvariaskodást mellőz­ve közölte, hogy a H-SAE listán fedezte fel a nevemet, és hétfőn érkezik Debrecenbe a szociológiai tanszékkel közös kutatásuk folytatására. Mivel a városból egyedül engem fedezett fel a társaság listáján, természetesnek érezte, hogy találkozzunk egy afféle „tu­dományos reggelire". A társaság körül összegyűlt kutatók közül a valamilyen speciális téma iránt érdeklő­dők kisebb csoportokat is alakítottak. így külön tudományos hálózata van a francia és frankofon, a német és a magyar kultúra kutatóinak. (Az utóbbi szervezője és vezetője Huseby-Darvas Eva, University of Michigan-Dearborn.) Ezenkívül létezik egy, a kelet­európai antropológiával foglalkozó csoport is. A H-SAE általuk szerkesztett lapjain a régió iránt érdeklődők a csoport újságjának, a The Anthropology of East Europe Reuieiü-nak több számát is teljes egészében olvashatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom