Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Fogarasi Klára: Fényképgyűjtemény

734 __Fogarasi Klára Mexikóból és Dél-Amerikából” (FöZY 1996a. 2). A 6000 tárgyból álló gyűjteményhez több mint 600 fénykép tartozott18 A felvételek a katolikus missziók közösségeinek életét, a helyi lakosság mindennapjait, kultúráját dokumentálják, de találhatunk közöttük nemzetközi vi­szonylatban jelentős műtermekben készült felvételeket is. A fényképgyűjteményben Jankó működése idején még egyenlő arányban voltak a magyarországi és az azon kívülről származó felvételek. Igazgató őri tevékenysége alatt (1894 és 1902 között) a fényképgyűjtemény teljes anyaga 3043 tétel volt. 1240 felvételt az intéz­mény munkatársai készítettek és adtak le, 915 vásárlás útján, 888 felvétel pedig ajándékozás révén került a gyűjteménybe. A Néprajzi Értesítő 1901-ben Bátky Zsigmond összeállításában részletesen beszámolt a gyűjtemény magyarországi anyagáról. A felvételek száma 1900. de­cember 31-én 1576 volt. Ebből magyar (27 megyéből és a Székelyföld 146 községéből) 913, német (13 megye 23 községéből) 134, tót (15 megye 25 községéből) 223, oláh (12 megye és Erdély 48 községéből) 134, szerb (4 megye 9 községéből) 57, bolgár (1 megye 2 közsé­géből) 39, rutén ( 2 megye 7 községéből) 37, vend (2 megye 4 községéből) 14, horvát (1 megye 1 községéből) 1, cigány (3 megye és Erdély 4 községéből) 24 (BÁTKY 1901b. 15-16). Bátky Zsigmond 1902-ben összegezve az eredményeket ismét beszámolt a gyűj­temény helyzetéről, a gyarapodás módjáról és a magyar anyag összetételéről. „Fényképgyűj­teményünk magyar csoportja mintegy 2000 képből áll. Nagyjában háromfélék: ú. m. anthro- pologiai typusok, épület és ruházati felvételek. E gyűjtemény kitünően egészíti ki tárgyi gyűjtésünket. Ott, a hol a tárgyak gyűjtése megszűnik, kezdődik a rajzolás, a fényképezés. Talán felesleges is mondanom, hogy eddigi fényképanyagunk jórészt a Néprajzi Osztály je­lenlegi tisztviselőinek felvételeiből áll, csak egy kis része került más úton osztályunkba.” (Bátky 1902a. 356.) A magyar felvételeket gyarapította az Ezredévi Kiállítási Igazgatóság adománya 1900-ban (Néprajzi Értesítő 1900), összesen 182 felvétel,19 főleg település-építkezés és vise­let témakörben. A kor szokásához híven a viseletek szinte minden esetben ünnepi öltözetek, a házfelvételek pedig többnyire külső felvételek. A képek szerzői neves fotográfusok: Schabinsky és Tsa (Miskolc), Rupprecht foto (Sopron), Knebel Jenő (Debrecen), Sziget I. fotó Székesfehér­vár, Fekete fotó Nagyvárad, Sochán Pál (Turócszentmárton) Ferenczi Lukács (Székelyudvar­hely), Plohn Illés (Hódmezővásárhely), Chylinsky György (Debrecen), Vörös Kálmán. Az ennél kisebb, néhány darabból álló sorozatok között is találunk jelentős, a tu­dománytörténetben később több ízben fontos szerephez jutó fényképeket. Ezek közé tarto­zik a kolozsvári Dunky fivérek öt felvételből álló riportképsorozata, amely a bánffyhunyadi Kudor Kata lakodalmán készült, és a leltárkönyvi bejegyzés alapján feltehetően Bátky Zsig­mond hozta kalotaszegi útjáról (ltsz.: 1766-1767, 1769-1771). A felvételeket Gyarmathy Zsigáné rendelte, hármat közülük saját írása kíséretében Kalotaszegi lakodalom címmel meg is jelentetett (Vasárnapi Újság 1895. 42. évf. 38. szám 625-626). A nevezetes Dunky-felvételek közül a menyasszony közszemlére tett kelengyéjéről készült fénykép szolgált mintául a Nép­rajzi Múzeum jelenlegi magyar állandó kiállításán látható esküvőt és lakodalmat bemutató te­rem berendezéséhez, a csetenyés szekérről készült felvétel pedig élethű nagyításban látható 18 Ltsz.: 1020 és 184024 között több részben, elszórtan. 19 Ltsz.: 953-962,1010-1014,1774,1805-1827,1845-1846,1864-1897,1899-1904,1907-1925,1978- 1981, 2045-2051, 2058-2073, 2085-2087, 2089-2102, 2104-2119, 2122-2128, 2146-2157, 2877- 2882, 4084-4087, 4089, 4091-4092.

Next

/
Oldalképek
Tartalom