Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Szemkeő Endre: Térképgyűjtemény
716 Szemkeő Endre ciós útjáról térkép (Jankó 1898). Az Etnograficseszkaja Evrópa című térképen Jankó oszt- jákföldi útja saját kezű bejelölésével és beírásával látható.5 A tárgyak, könyvek és fényképek mellett térképek beszerzésére is volt energiája: Egy 1851. évi kiadású közép-ázsiai történelmi térképalbumnak az utolsó lapján Jankó saját kezű bejegyzése hívja fel a figyelmet a térkép unikális voltára.6 A millenniumi kiállítás (1896) sikere és az önálló néprajzi kiállítás (1898) létrehozása után az irattárban mind gyakrabban lehet találni térképek beszerzésére vonatkozó adatokat. Az első állandó kiállítás sajtóvisszhangjában a legtöbb értékelő megemlíti, hogy a „tömérdek tárgy dacára is pompásan tudunk eligazodni; részint a magyarázó felírások oktatnak, másrészt pedig a kitűnő térképek nyújtanak kellő útbaigazítást” (Csudáky 1898). Földrajzos képzettségű elődeink igyekeztek fölvenni a kapcsolatot minden olyan intézménnyel és térképésszel, amelyektől, illetve akiktől tiszteletpéldányt lehetett remélni. így Semayer Vilibáld kérte a Franklin Társulatot, hogy a György Aladár-féle A föld és népei 1894-1900-ban című földrajzi és népismei kézikönyvsorozatban megjelent térképeket és színes képeket „adományként” kiállítás céljára engedjék át a múzeumnak.7 Ezek Homolka József korabeli ismert térképész térképei. Jó kapcsolatot ápoltak a Kogutowitz-féle Földrajzi Intézettel, melytől az első térképet 1898-ban kapta ajándékként a múzeum. Ez egy etnológiai térkép volt Ázsiáról 1887- ből, amelyet becsületesen meg is köszöntek Kogutowitz Manónak, az ajándékozónak.8 A Földrajzi Intézet mellett a Földrajzi Társaság is ajándékozott térképet, így került a könyvtár nyilvántartásába Márki Sándor történelmi térképe Európa a magyarok honfoglalása idejében címmel.9 A sík térképek mellett földgömböket és dombortérképeket is beszereztek. Ez utóbbiakra megrendelést is adtak egy kassai vállalkozónak.10 Arra már nincsenek adataink, hogy ez a vállalkozó milyen dombortérképe(ke)t szállított a múzeumnak. A mai gyűjteményben mindenesetre egyetlenegy magyarországi dombortérkép sincs. A múzeum átvett más múzeumok által kiselejtezett térképet is, így 1907-1908-ban a Mezőgazdasági Múzeumtól egy „óriási földgömböt”, melyre igényt tartott Semayer Vilibáld, a múzeum igazgatója.11 A megszerzett térképeket a nyilvántartásban nem lehet nyomon követni. Amiket beleltároztak, azok a könyvtári nyilvántartásba kerültek, ám a térképek többsége nyilvántartás nélkül a munkaszobákban, illetve a kiállításban függött. A múzeum munkatársai térképkészítésben is részt vettek. A legismertebb Bátky Zsigmond munkássága Magyarország néprajzi térképének elkészítésében, Kogutowitz Károllyal és gróf Teleki Pállal társszerzőségben 1910-ben. De ismert Jankó János, Biró Lajos, Györffy István térképészeti tevékenysége is. 5 Leltári száma: 51. 6 Isztorija o narodah obitavsih v Szrednej Azii v drevnija vremena. Szanktpetyerburg, 1851. Könyvtári ltsz.: 4732. 7 NMI 72/1990. Semayer Vilibáld levele. 8 NMI 43/1998. Semayer Vilibáld köszönőlevele. 9 Könyvtári jelzete: 698. 10 NMI 62/1906. Burro Imre levele Magyarország domborművű térképének elkészítésére ajánlkozik: NMI 86/1902. Molnár Vince levele Magyarország domborműve tárgyában. 11 NMI 3/1907. Semayer Vilibáld, NMI 50/1908. Beluleszkó Sándor elismervénye a Mezőgazdasági Múzeumtól átvett tárgyakról.
