Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
III. AZ ETHNOLÓGIAI ADATTÁR GYŰJTEMÉNYEI - Forrni Ibolya: Kéziratgyűjtemény
tése és folklóranyag.15 Az intézmény helyzete megszilárdul, javulnak a személyi és tárgyi feltételek is, megélénkül a gyűjtőmunka (FÉL 1954). Ekkor már Vargha László az igazgató, a kézirattárat pedig 1948-tól Bánó István vezeti, a gyűjteményben dolgozik továbbra is Néme- thy Endre, valamint fényképgyűjteményi munkája mellett Farkass Endre is. A szokásos évi jelentés 2327 tétel, közel 13 000 oldalnyi gyarapodásról számol be, a leltárkönyvben azonban csak 1260 tétel szerepel 1948 végén. Az új anyagok közt különösen értékesek Arany János, Baráthosi Balogh Benedek, Xántus János, Biró Lajos, Kodály Zoltán kéziratai, ezen kívül 3 céhlevél és 48 eredeti népi kézirat - Bánó István győri és kiskunhalasi gyűjtése, valamint a Nagy Czirok Lászlótól részben megvásárolt, részben ajándékba kapott halasi népköltők kéziratai s végül az Igazságügyi Minisztérium népi jogszokásgyűjteménye. Az Etimológiai Adattár munkatársai tevékenyen részt vesznek az országos kutatásokban, így a centenáriumi 48-as gyűjtésben, a megyei gyűjtésekben és a bukovinai székelyek körében szervezett kutatásokban.16 A helyszíni gyűjtések szöveges anyaga a kézirattárba kerül. Megkezdődik a gyűjtemény szakkatalógusának kiépítése, amely ekkor még csak húsz témakört tartalmaz.17 A fő témaköröket A magyarság néprajza fejezetei alapján jelölték ki, és a Néprajzé bibliográfia munkálatainál is figyelembe vették. Folytatódik a gyűjteményi revízió és anyagrendezés, így például a kutatótáborok anyagának rendezőlistái is ekkor készülnek.18 A revízióval párhuzamosan bizonyos mértékű profiltisztítást is végrehajtottak. 1948-ban ugyanis új gyűjtemény alakul a tudománytörténeti érdekű levelezés anyagából: az Etimológiai Adattár dokumentációs gyűjteménye (jelzete EAD), ahová az intézménytörténeti levelezés került. A könyvtárban helyezték el a centenáriumi 48-as gyűjtés során a múzeumba került népi olvasmányok példányait (ponyvák, kalendáriumok, énekeskönyvek), azokat is, amelyek kéziratos bejegyzéseket tartalmaznak. Ezzel azonban nem csökkent számottevően a leltározatlan kéziratok mennyisége. A kézirattár gyarapodása következtében olyan mértékben nőtt a leltározási lemaradás, hogy 1948 végén a feladatok elvégzésére Bánó István a létszám fejlesztését kéri.19 A helyszínen gyűjtött adatok, a kérdőíves gyűjtés kezdeti eredményei s a hagyatékok módszeres, tervezett feltárása és megszerzése jellemzi tehát a gyűjteményi munka első évtizedét. A leltározott állomány 1869 tétel, s legalább kétszer ennyi a feldolgozásra váró kézirat. Megkezdődik az utalók, katalógusok kiépítése. Az eredményekről a Néprajzi Értesítő folyamatosan beszámol. 15 Lásd NMI 46/1947. A Néprajzi Múzeum szervezeti felépítése (belső körlevél); és NMI 61/1947. A Néprajzé Múzeum költségvetési tervezete az 1947-1948. költségvetési évre. Ebben az iratban szerepel: „A Néprajzi Múzeum önállósítása, a Magyar Nemzeti Múzeum Tanácsa határozata és a vallás- és közoktatásügyi miniszter 121.687- 1946. VI. sz., 1946. X. 19-én kelt rendeleté alapján folyamatban van.” Az iratokat dr. Vargha László, a Néprajzi Múzeum önállósítása megszervezésével megbízott vezető írja alá 1947. március 28-án. 16 Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc 100. évfordulójára, 1947-1948-ban végzett országos néprajzi gyűjtést nevezik centenáriumi 48-as gyűjtésnek vagy csak 48-as gyűjtésnek; a már említett megyei gyűjtéseket Domanovszky György kezdeményezte, vö. Domanovszky 1939-1940; a bukovinai székelyek körében végzett kutatásról a beszámoló jelentéseket, kimutatásokat lásd NMI 106/1948. számú iratcsomóban. 17 NMI 116/1947. A Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattárának szakkatalógus rendszere. 18 Lásd NMI szám nélkül/1948. Jelentés a Néprajzi Múzeum 1948. évi állapotáról és működéséről (12-13. oldalon az Etimológiai Adattár tevékenysége); ad EA3/1949. Jelentés a Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára 1948. évi állapotáról és működéséről. 19 Lásd EA 3/1949. Az Etimológiai Adattár 1949. évi munkaterve.
