Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)

I. A MAGYAR OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Szuhay Péter: Földművelés-gyűjtemény

FÖLDMŰVELÉS-GYŰJTEMÉNY

SZU HAY PÉTER

A Néprajzi Múzeum földművelés-gyűjteméA gyűjtemény kialakulása nye valamikor 1954 és 1960 között vált önállóvá. 1954-ben az akkori Magyar Osztály még hét gyűjteménycsoportra tagolódott. Az elsőnek tekintett gyűjteményi egység a „gazdálkodás” megnevezést kapta, és a következő gyűjteményekből állt: méhészet/vadászat/halászat; állattar- tás/pásztorművészet; földművelés (Balassa 1954b. 301). Szolnoky Lajos a Néprajzi Múzeum 1960. évi tárgygyűjtési beszámolójában már a földművelés-gyűjteményről mint önálló gyűjteményről tesz említést (Néprajzi értesítő 1961. 65).

A mai gyűjteménybe tartozó tárgyak közül az első négy darab: egy „fénykőtartó” (ltsz.: 2433), egy vasvilla (ltsz.: 2440), egy sarló (ltsz.: 2441) és egy üllő (ltsz.: 2442) 1885- ben, a 31. törzskönyvi bejegyzés szerint „Szedlárikné asszony ajándékaként” került a múzeumba. (A gyűjtemény évtizedenkénti gyarapodását a továbbiakban is lásd 1. számú ábra.) 1897 januárjáig további 18 tárgy került a múzeumba, amelyek a későbbi földművelés-gyűjteményt gyarapították. Ezek között több nádvágó található. Jelentősebb gyarapodásról az 1897. januári leltározások tanúskodnak. A 177. törzskönyvi bejegyzés szerint Jankó János a millenniumi kiállítás céljára, a munkaeszköz-gyűjteményt gyarapítandó 1535 tárgyat vásárolt, melyből 138 tárgy került a későbbi földművelés-gyűjteménybe. (Ez az anyag képezte az alapját az

1898-as, a múzeum első önálló állandó kiállításának tekinthető munkaeszköz-kiállításnak is [Szemkeő 1997a. 65-66].) Jankó János 1894 óta tervezte gyűjtőútjai során a munkaeszközök beszerzését; erre vonatkozó javaslatát a kiállítás igazgatósága kedvezően bírálta el, utazásait, gyűjtéseit anyagilag támogatta. Eredményeiről így számolt be: „utazásokat tettem és munkaeszközöket gyűjtöttem Zala, Somogy, Csongrád, Torontál J. N. K. Szolnok s Bács-Bodrogh vármegyékben; majd újabb előterjesztésemre a kiáll, ig.-ság megengedte, hogy Kolos, Árva, Gömör és Szilágy megyékben is eszközöljek gyűjtéseket. Ismét újabb előterjesztésemre... az újabb utazások költségeire Mgdnak 500 frt utalványozott ki, míg a tárgyak gyűjtésének folytatására Mgd utalványozott ki 500 frtot az igazgatói dotátióból. Erre még Kr. Szörény, Hunyad, Szeben, Háromszék, Veszprém, Sopron és Nógrád vármegyékben. [...] A magyarországi népies munkaeszközök csaknem valamennyi jellemző typusát egybegyüjtöttem. A Dunántúlról a sopronmegyei Krobot, hiencz, fertőmelléki magyar, veszprémmegyei német, Somogy- és zalamegyei magyar; az alföldről a csongrádi magyar, a jász nagy Kunszolnoki jász