Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény
490 Földessy Edina pék életét tanulmányozta (Kalmár 1931), és tárgyakat gyűjtött. 223 darabos gyűjteményét (ltsz.: 109387-109609) 1916-ban ajándékozta a múzeumnak. Az Afrika-gyűjteménybe az utolsó nagyobb ajándékgyűjtemény közvetlenül a 2. világháború előtt érkezett, dr. Fuszek Rudolf (1882-1941) jóvoltából. Fuszek trópusi betegségekre specializálódott orvosként először Kamerunban dolgozott egy német vasúti társaságnál, majd 1913-tól kisebb-nagyobb megszakításokkal egészen haláláig Libériában élt. Pályáját mint az ország első és egyeden orvosa kezdte. Kórházat szervezett, ápolónőképzést tartott, és 1931-ben egészségügyi miniszter lett.37 Fuszek 1937 és 1939 között három alkalommal ajándékozott tárgyakat a múzeumnak: 1937-ben 614, 1938-ban 2, majd 1939-ben 56 darabot.38 Az ajándékozást megelőzően egyébként a múzeum már egyszer kapcsolatba került Fuszekkel: 1925-ben hivatalos bizonyítványt állított ki az orvos hédádányi műtárgyáról, igazolva, hogy azok „Északnyugatafrika [sic!] Libéria nevű államából származó néger közönséges néprajzi régiségeket” tartalmaznak.39 A múzeumnak szánt tárgyak 1937-ben hat csomagban Hamburgból érkeztek.40 A másik hét láda sorsa ismeretlen. A Fuszek-tárgyak több mint fele libériái, de van Kamerunból (274 darab), Ghánából (16 darab), Nigériából (14 darab), Kelet-Afrikából (6 darab) és Kongóból (3 darab) származó tárgy is. A gyűjteményben Libéria különböző törzseitől 121 maszk és 22 fafarag- vány szerepel. A többi tárgy használati eszköz (kanál, tál, kosár, doboz, légyhajtó, párna), testdísz, öltözetkiegészítő (karperec, fejdísz, táska), textil (takaró, köntös), hangszer (dob, csörgő, furulya). A gyűjteményben jelentős a fegyverek - főleg nyíl, dárda, kisebb számban tőr, kard - aránya. Ezek között szerepel egy piros-fehér-zöld nyelű díszlándzsa (ltsz.: 135329) és egy - még eddig azonosítatlan - faragott elefántcsont markolatú tőr; ezeket a libériái elnök ajándékozta Fuszeknek (Kovrig 1937. 6). Az ajándék nagyszerű alkalmat nyújtott a múzeum kiállítási stratégiájának megújítására, közönségcsalogató időszakos kiállítások rendezésére. Ennek a jövőbeli folyamatnak lett nyitánya az 1937-ben bemutatott Fuszek-kiállítás. Fél Edit - akkor még ösztöndíjas gyakornok - rendezte a bemutatót háromszáz tárgyból, a tengerentúli gyűjtemény egyik különtermében. A megnyitón maga Fuszek is jelent volt, ahol rövid előadásban ismertette a gyűjtemény származását és jelentőségét.41 A gyűjtemény jelentőségét mutatja, hogy nemzetközi érdeklődésre is számot tartott. Az utolsó tétel bekerülése után, 1939-ben Etta Donner, a bécsi Museum für Völkerkunde tisztviselőnője tanulmányozta egy hétig a gyűjteményt42 A már egy libériái expedícióban részt vett és saját gyűjtésű tárgyakkal rendelkező kutatónő a magyar múzeumon kívül 37 Fuszek élettörténetéről lásd Borsányi László: Egy ismeretlen magyar világutazó nyomában. Dr. Fuszek Rudolf élete. Kiadadan kézirat, 1969, 11 o. EA 10310. 38 Ltsz.: 135037-135211,135221-135635,135671-135694; 135728-135729; 136628-136662,136666- 136667, 136669-136687. A tárgyak mellett Fuszek Rudolf végrendelete alapján a Néprajzi Múzeum kapta meg könyvtárából a néprajzi jellegű műveket, összesen 229 könyvet. A gyűjteményről és a gyűjtőről szóló első híradás Gunda Béla tollából jelent meg (Gunda 1937c). 39 NMI 87/1925. Fuszek Rudolf részére hivatalos igazolvány libériái néprajzi gyűjteményről. 40 NMI 84/1937. Jegyzék a dr. Fuszek Rudolf által a Néprajzi Múzeumnak ajándékozott ny. afrikai gyűjteményről. 41 NMI 2/1938. 42 NMI 98/1939. dr. Fuszek Rudolf gyűjteményével kapcsolatos jelentés.
