Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Földessy Edina: Afrika-gyűjtemény
486 Földessy Edina zetközi anyagban 8 angolai és kelet-afrikai tárgy (ltsz.: 3886-3891, 3910-3911) is található. A következő évben ugyancsak tőle vásárolt 64 tárgy között 2 észak-afrikai fonott ülőke (ltsz.: 2667-2668) volt. 1896-ban dr. Winternitz Antal ajándékaként egy szenegáli tárgy (ltsz.: 9580) került a gyűjteménybe. Az Iparművészeti Múzeumtól visszakapott Xántus-gyűjtésben - a már említett ókori egyiptomi tárgyakon kívül - 7 darab, zömmel Eszak-Afrikából származó néprajzi tárgy26 szerepelt. Leiter „argentin hazánkfiától” 1893-ban ajándékképpen 2 zulu karperec (ltsz.: 5198-5199), Rétki Zsigmond régiségkereskedőtől 1898-ban 2 kelet-afrikai tárgy (ltsz.: 28002-28003) vétel útján, 1899-ben ajándékul Rasskó Szilárd zeilai kereskedőtől 4 paleolit baltakő (ltsz.: 28407-28410) a Gallák földjéről, majd Csallány Gábortól 1 zanzibári karperec (ltsz.: 28898) gyarapította a gyűjteményt. 1894-ban a Néprajzi Osztály anyaga összesen 5622 darabból állt (Semayer 1902d). 1899 végére, Jankó vezetése alatt ez a szám 29 497-re nőtt. A nemzetközi gyűjteményen belül nagyságrendben Ázsia (6817 darab) és Óceánia (4574 darab) után az afrikai anyag következett 2088 tárggyal (Jankó 1900c). A századfordulóra a mai gyűjtemény valamivel több mint egyötöde állt össze, alapjában két nagyobb tárgygyűjteményből: gróf Teleki Sámuel ajándékából és a Néprajzi Missio-kiállítás vásárlás útján megszerzett anyagából. A megnövekedett gyűjteményi anyag nyomán felvetődött a kiállítás kérdése, amit a Csillag utcai bérházba való költözés lehetővé is tett. Tíz hónapos előkészület után, 1898. június 16-án nyílt meg a Néprajzi Osztály első állandó kiállítása 32 teremben, fele-fele arányban megosztva a magyar és a nemzetközi anyag közt. A kiállítást a kor múzeumi gyakorlatának megfelelően rendezték: a bemutatótermek egyben raktárként is szolgáltak. A kiállítás a múzeumi gyűjtőkör hármas szerkezetét illusztrálta: magyar, magyarral rokon és idegen népek néprajza. A nemzetközi anyag Uj-Guinea bemutatásával indult. Afrika az indokínai kultúra után következett a nyugat-afrikai négerség néprajzával, a misszionáriusok és a Zrínyi hadihajó gyűjtéséből. Egy másik teremben a Teleki-féle maszai anyag (300 darab) kapott helyet, mely az afrikai arab műveltség hatását mutatva természetes átmenetül szolgált az észak-afrikai arabok néprajzához. Ez utóbbi terem mintegy 500 tárgya kizárólag a missziós-gyűjteményből állt össze (Ethnographia 1898a; Vikár 1898). Az Afrika-gyűjtemény szempontjából a múlt század utolsó évét két ajándék-gyűjtemény beérkezése tette emlékezetessé. Az egyiket, egy 72 darabos kelet-afrikai anyagot Schoel- ler Miksa bécsi Afrika-utazó bocsátotta a múzeum rendelkezésére, a másikat a párizsi világ- kiállításra kiutazó és ott „a múzeum számára való koldulás terén valódi virtuozitást” kifejtő Szalay Imre igazgató és Semayer Vilibáld szerezték be (Semayer 1901). Nem volt könnyű dolguk, mert több más múzeumigazgatóval kellett versenyezniük a kiállítások végén szétosztásra, eladásra szánt néprajzi anyagért. Gyűjteménykiegészítésre - grönlandi eszkimó, izlandi, ceyloni, sziámi, dagesztáni és portugál tárgyak megvételén kívül - egy 74 darabos mada- gaszkári anyagot27 ingyen sikerült beszerezniük. A gyűjtemény becses darabjai közt találhatók rafiaszövetek, faragványok, hangszer és nagyméretű szakalava házminták. Ez utóbbiak egyedülállóak az Afrika-gyűjtemény történetében, sem azelőtt, sem azóta nem került be ilyen jellegű tárgy. Róluk Jankó is megemlékezett egy kiállítás kapcsán, ugyanis méretük miatt nem volt lehetőség a felállításukra. Magyarországra tehát még eljutottak, ma azonban már nincsenek a gyűjteményben, sorsuk ismereden. 26 Ltsz.) 15505, 15605, 15902, 15927, 15779, 119379-119380. 27 Ltsz.: 31938-32008, 32237 + 2 darab fényképalbum.
