Fejős Zoltán (szerk.): A Néprajzi Múzeum gyűjteményei (Budapest, 2000)
II. A NEMZETKÖZI OSZTÁLY GYŰJTEMÉNYEI - Kerezsi Ágnes: Európa-gyűjtemény
Horváth Natáliától, elsőként 19 fejkendőt (ltsz.: 85638-85656). Ezenkívül 1911-ben 158 tárgyat, melyek csaknem kizárólag hímzett fejkendők, főkötők, de van közöttük 2 kötény, 2 női ing, 3 női télikabát is.28 Származási helyükként Posavina, Horvátország szerepel a törzskönyvben. Ugyancsak tőle vásárolt a múzeum 1912-ben 58 tárgyat, melyek Horvátországból, Szlavóniából és Boszniából származnak. Ezek ismét csak túlnyomórészt főkötők, főkötőrészek, néhány női ing (ltsz.: 95580-95635, 95873-95874). Horváth Natáliától ajándékba is kapott a múzeum újabb 55 főkötőt 1911-ben (ltsz.: 90514-90568). 128 horvát és albán textíliát vásárolt a múzeum 1912-ben Neumann Edétől, elsősorban fejkendőket, főkötőket, kendőszéleket és párnahajakat Ószerbia és Albánia megjelöléssel (ltsz.: 99948-100064, 100204-100215). Természetesen található a tárgyak között sok olyan is, amely a történelmi Magyar- ország részét képező vidékekről származik. Ilyenek az 1914-ben vásárolt, Verőcze megyéből, Dalja településről származó horvát textíliák, 50 főkötő és 15 ing (ltsz.: 109162-109226). Nagy mennyiségű műtárgy került a múzeumba 1920-ban, az Iparművészeti Múzeum letétjeként. A csaknem ezer tárgy között sok volt a magyar, a horvát, a bukovinai és a balkáni származási hellyel jelölt anyag. Ezek ismét csak textíliák, többségükben kendők, kötények, párnahajak, ingek, horgolt csipkék (ltsz.: 121247-121700, 122110-122900). 17 horvát kendőt kapott a múzeum ajándékba Szmil Antaltól 1925-ben, melyek azonban csak 1974- ben kerültek beleltározásra (ltsz.: 74.200.329-74.200.346). Nem textil jellegű tárgy csak nagyon kevés van a horvát anyagban, 11 kobak részben Rujevacból, részben Horvátország meg nem jelölt területéről (ltsz.: 107042-107049, 119461-119463), 2 furulya Kupa-vidékről (ltsz.: 13646-13647), két kettős furulya (ltsz.: 88.59.14-88.59.15), egy borotvatartó, egy tűtartó falapocska, 10 gomb (ltsz.: 68.60.59- 68.60.68) és egy birkabéklyó (ltsz.: 79.111.4). A Néprajzi Múzeum boszniai anyaga alig haladja meg az 50 darabot. A legelső tárgyakat (ltsz.: 15170-15901) 1898-ban kapta a múzeum, azzal a több ezer, elsősorban magyar műtárggyal együtt, melyeket 1898-ban az Iparművészeti Múzeum adott át a Néprajzi Osztálynak (Gráfik, 1997). Az így kapott boszniai tárgyak elsősorban textíliák, kendők, törülközők, ingek, övék, tarisznyák. Újabb tárgyakat, összesen 4 textíliát Brinza Mária, a Néprajzi Osztály rendes gyűjtője adott el a múzeumnak 1889-ben és 1890-ben. Majd a századforduló tájékán Aga Nagicstól vásárolt a múzeum 10 boszniai ezüstcsatot (ltsz.: 114160-114169) és 22 albán tárgyat (ltsz.: 108816-108837). Ajándékba kapott a múzeum 1905-ben egy bosnyák szipkát (ltsz.: 60980), majd 1907-ben a Magyar Királyi Kereskedelmi Múzeumtól 7 kerámiát, vázákat, virágtartókat és korsókat (ltsz.: 74485-74491). Ezek Szarajevóból származnak. Ugyancsak kerámia, 3 korsó került át 1920-ban az Iparművészeti Múzeumból (ltsz.: 119368— 119370). A törzskönyvi bejegyzés szerint 1931-ben a Néprajzi Tár gyűjteményében találtak 8 darab leltározatlan boszniai bocskort (ltsz.: 130705-130712). 1956-ban Ziniel Katalintól vett a múzeum 5 kendőt Boszniából (ltsz.: 56.46.1-56.46.5). 1959-ben, egy raktárrendezés során 6 boszniai tárgyat, közöttük tálat, tányért és kályhaszemet leltároztak be az Európa- gyűjteménybe (ltsz.: 59.104.91-59.104.96). A törzskönyv tanúsága szerint ez a 6 tárgy, akárcsak a többi 130, a Keleti Akadémiától került át a múzeumba. A tárgyak egyébként Bulgáriából, az Adriai-tenger vidékéről, Szarajevóból, illetve a Balkán-félszigetről származnak, többségükben porcelánok és kerámiák. Akárcsak a háború előtti évekre, úgy az azt követő évtizeEurópa-gyűjtemény 461 28 Ltsz.: 90101-90170, 90181-90267, 90272-90273.
